Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok IX. - Natura Somogyiensis 24. (Kaposvár, 2014)
Ábrahám L. - Józan Zs. - Kisbenedek T. - Uherkovics Á. - Tóth S.: Dr. Kuthy Béle entomológiai gyűjteménye I.
222 Natura Somogyiensis Anyag és módszer 2013-ban a Kuthy-gyűjtemény megmentése és feldolgozása érdekében a gyűjteményt a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba szállítottuk és haladéktalanul megkezdtük annak fertőtlenítését és feldolgozásra történő előkészítését. A múzeumbogár által jelentős számban megrágott és gyakorlatilag határozhatatlanná vált példányokat a gyűjteményből eltávolítottuk. A Kuthy-féle gyűjtemény legnagyobb és legértékesebb részét, a bogárgyűjteményt eredeti dobozaiban céduláival együtt a fertőtlenítés és tisztítás után a történeti hitelessége miatt eredeti állapotában megőriztük. A gyűjtemény más rovarrendjeinél a rossz tárolási körülmények miatt a példányokat jól záródó rovardobozokba raktunk át. Minden egyes példányon egy újabb cédulát helyeztünk el „ex coll. Dr. Kuthy Béla Kiskunhalas” felirattal. A gyűjteményi anyag rovarrendekre történő szétválogatása után a fajokat újrahatároztuk, listáztuk majd a múzeum gyűjteményébe soroltuk. Eredmények Dr. Kuthy Béla (1873-1946) Szabadkán született majd az 1920 évek elején telepedett le családjával Kiskunhalason és itt élt haláláig (Szakál és Fehér 2009). A gyűjtemény egy részének a feldolgozása után megállapítottuk, hogy Kiskunhalas környékén már 1923-ban végzett gyűjtéseket. Elsősorban bogarakat (Coleoptera), poloskákat (Heteroptera), kabócákat (Homoptera) és lepkéket (Lepidoptera) gyűjtött. Ezenkívül a kisebb rovarrendekből (Odonata, Orthoptera, Neuroptera, Trichoptera) reprezentatív jelleggel példányokat helyezett gyűjteményébe. Szakál és Fehér (2009) kutatásai szerint a gimnázium számára többször is ajándékozott anyagot, de ennek pontosítása a gyűjtemény feldolgozása során már nem volt lehetséges. Kuthy Béla gyűjteményi anyagát nem publikálta, egyetlen rövid dolgozata (Kuthy 1942) ad hírt jelentős kutatói tevékenységéről. A következőkben közöljük a feldolgozott gyűjteményi anyag első részéhez kapcsolódó adatokat és azok rövid faunisztikai és természetvédelmi értékelését. Szitakötők - Odonata Az anyagot határozta: Tóth Sándor (1. táblázat). Kuthy Béla szitakötő gyűjteménye eredetileg valószínűleg gazdagabb volt, de a gyűjtemény megmaradt részében csupán 19 hazai, valamint 2 trópusi faj példányai találhatók. A 19 faj közel egyharmadát képviseli a 65 ismert fajból álló hazai szitakötő faunának. A 19-ből 4 faj a jelenleg már határainkon túlról, a szerbiai Magyarkanizsáról (Kaftjraca/ Kanjiza) származik, a többi 15 faj Kiskunhalasról. Azonban ezek között is akad 4 olyan faj, melyet Magyarkanizsán is gyűjtött. A kiskunhalasi példányokat minden bizonnyal Kuthy Béla fogta, ezeken szerepel a dátum (1925 és 1926). A magyarkanizsai példányokon nem található sem a gyűjtő neve, sem a gyűjtés dátuma. Az egyébként elsősorban tudománytörténeti szempontból jelentős gyűjteményt alkotó példányok kivétel nélkül az Alföldön általában előforduló szitakötők. Közülük a Lestes macro stigma a Kiskunhalason is megtalálható szikes tavak jellemző állata.
