Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VIII. - Natura Somogyiensis 23. (Kaposvár, 2013)
Kevey B. - Toldi M.: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei (Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae Borhidi in Borhidi & Kevey 1996)
52 Natura Somogyiensis csak akcidens (K I) előfordulásúak, s amíg e mocsárerdők kellő vízellátásinak, jelentősebb zavaró hatást nem fejtenek ki: Impatiens parviflora, Morus alba, Padus serotina, Phytolacca americana, Rudbeckia laciniata, Stenactis annua Vitis riparia. Külön figyelmet érdemel az, hogy ezen idegenhonos fajok az Angelico sylvestri-Alnetum zákányi állományaiban jóval nagyobb gyakoriságot mutatnak, mint a zseliciekben (2. táblázat, 17. ábra). Mindez az adventív fajok időbeni terjeszkedésére hívja fel a figyelmet, ugyanis a zselici állományok felmérése az 1960-as évek elején (vő. Borhidi 1984), a Zákányi- dombok mocsárerdei pedig az ezredforduló elején kerültek felmérésre. A degradáltabb állományokból felvételeket nem készítettünk. Összefoglalás Jelen tanulmány a Magyarország délnyugati részén levő - a Drávát szegélyező - Zákányi-dombok égeres mocsárerdeinek (Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. Állományai a Drávába ömlő ún. „Visszafolyó-patak” mentén találhatók, enyhén tőzegesedő öntéstalajon. A Zákányi- dombokra jellemző szubmediterrán és illyr hatás e mocsárerdőkben már nem érvényesül, viszont faji összetételükben egyéb ritkaságok játszanak szerepet (Alnus incana, Cardamine amara, Carex elongata, C. pseudocyperus, C. rostrata, C. strigosa, Doronicum austriacum, Dryopteris carthusiana, D. dilatata, D. expansa, Equisetum hyemale, Geranium palustre, Leucojum aestivum, Peucedanum palustre, Ranunculus lingua, Ribes rubrum, Rubus idaeus, Scilla drunensis, Thelypteris palustris, Veratrum album). Az asszociáció némi rokonságot mutat a patak menti égerligetekkel (Carici pendulae-Alnetum glutinosae), de közelebb áll a valódi égerlápokhoz (Carici elongatae- Alnetum glutinosae). Szüntaxonómiai helye a ,JScirpo sylvatici-Alnenion glutinosae Kevey 2008a” alcsoportban (suballiance) keresendő. Rövidítések: Al: felső lombkoronaszint; A2: alsó lombkoronaszint; AF: Aremonio-Fagion; Ági: Alnenion glutinosae-incanae; Ai: Alnion incanae; Aló: Alopecurion pratensis; Aon: Alnion glutinosae; Ar: Artemisietea; AR: Agropyro-Rumicion crispi; Ara: Árrhenatheretea; Am: Arrhenatherion elatioris; Ate: Alnetea glutinosae; Bl: cseijeszint; B2: újulat; Bia: Bidentetea; Bin: Bidention tripartiti; C: gyepszint; Cal: Calystegion sepium; Cgr: Caricenion gracilis; Che: Chenopodietea; ChS: Chenopodio-Scleranthea; Cp: Carpinenion betuli; Cro: Caricenion rostratae; Des: Deschampsion caespitosae; Epa: Epilobietea angustifolii; Epn: Epilobion angustifolii; EuF: Eu-Fagenion; F : Fagetalia sylvaticae; FiC: Filipendulo-Cirsion oleracei; FPe: Festuco-Puccinellietea; FPi: Festuco- Puccinellietalia; Fru: Festucion rupicolae; GA: Galio-Alliarion; GU: Galio-Urticetea; ined.: ineditum (kiadatlan közlés); LeP: Lemno-Potamea; Mag: Magnocaricetalia; Moa: Molinietalia coeruleae; MoA: Molinio-Arrhenatherea; MoJ: Molinio-Juncetea; Mon: Molinion coemleae; Ne: Nanocyperion flavescentis; NG: Nasturtio-Glycerietalia; Pea: Potametea; Pia: Plantaginetea; Pli: Phragmitetalia; Pna: Populenion nigro-albae; PQ: Pino-Quercetalia; Pru: Prunetalia spinosae; Pte: Phragmitetea; QFt: Querco-Fagetea; Qp: Quercion petraeae; Qpp: Quercetea pubescentis-petraeae; Qr: Quercetalia roboris; Qrp: Quercion robori-petraeae; S: summa (összeg); Sál: Salicion albae; SCn: Scheuchzerio-Caricetea nigrae; Sea: Secalietea; s.l.: sensu lato (tágabb értelemben); Spu: Salicetea purpureae; TÁ: Tilio platyphyllae-Acerenion pseudoplatani; Ulm: Ulmenion; US: Urtico-Sambucetea; VP: Vaccinio-Piceetea.
