Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VIII. - Natura Somogyiensis 23. (Kaposvár, 2013)
Kevey B. - Toldi M.: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei (Angelico sylvestri-Alnetum glutinosae Borhidi in Borhidi & Kevey 1996)
Kevey B. & Toldi M.: A Zákányi-dombok égeres mocsárerdei 41 jóval kevesebb, mint Belső-Somogy égerlápjaiban (Carici elongatae-Alnetum), és több mint kétszer annyi, mint a Zákányi-dombok égerligeteiben (Carici pendulae-Alnetum). Fontosabb fajok a következők: - KV: Alnus glutinosa, Dryopteris carthusiana. - K III: Carex elongata, Dryopteris dilatata. — K II: Salix cinerea, Thelypteris palustris. - KI: Calamagrostis canescens, Cardamine amara, Carexpseudocyperus, Dryopteris expansa, Frangida alnus, Peucedanum palustre, Ranunculus lingua (vö. 1. táblázat). Fontosak továbbá a puhafás ligeterdők (Salicion triandrae, Salicion albae, Salicetea purpureae s.l.) karakterfajai is. Csoportrészesedésük (9,0%) hasonló értéket mutat, mint a zselici égeres mocsárerdőkben (Angelico sylvestri-Alnetum) és a belső-somogyi égerlápokban (Carici elongatae-Alnetum), viszont a Zákányi-dombok égerligeteiben (Carici pendulae-Alnetum) e növények már lényegesen kisebb szerephez jutnak. Csoporttömegük (9,7%) ezzel szemben a Zákányi-dombok mocsárerdeiben éri el a legmagasabb arányt (2. táblázat, 8. ábra). Ide sorolható fajok az alábbiak: - KV: Humulus lupulus. - K III: Salix fragilis. - K II: Salix alba. — KI: Alnus incana, Cucubalus baccifer, Leucojum aestivum, Salix purpurea, S. triandra. Hasonlóan Salicion, ill. Salicetea jelleget mutat a mocsári növények (Phragmitetea, Magnocaricetalia) jelentős része (vö. 1. táblázat). Kiemelkedő szerepet játszanak a keményfás ligeterdők (Alnenion glutinosae-incanae, Alnion incanae) növényei is. E fajok összesen 17,2% csoportrészesedést és 28,1% csoporttömeget érnek el. Arányuk hasonló, mint a zselici égeres mocsárerdőkben (Angelico sylvestri-Alnetum), a belső-somogyi égerlápokban (Carici elongatae-Alnetum), valamint a Zákányi-dombok égerligeteiben (Carici pendulae-Alnetum), bár csoporttömegük az utóbbi asszociációban lényegesen alacsonyabb (2. táblázat, 13-14. ábra). Fontosabb ilyen jelleggel rendelkező fajok: - KV: Chrysosplenium alternifolium, Padus avium. — K IV: Carex brizoides, Impatiens noli-tangere, Viburnum opulus. - K III: Equisetum telmateia, Festuca gigantea. - K II: Carex remota, Ribes rubrum, Rumex sanguineus. -KV. Alnus incana, Carex strigosa, Cerastium sylvaticum, Crepis paludosa, Doronicum austriacum, Equisetum hyemale, Frangula alnus, Malus sylvestris, Paris quadrifolia, Ranunculus lanuginosus, Ulmus laevis (vö. 1. táblázat). Valamivel ritkábbak az általános lomberdei (Querco-Fageteá) és a mezofil erdei (Fagetalia) növények. Mindkét szüntaxon az égerligetekben (Carici pendulae-Alnetum) tömeges, míg a mocsár- (Angelico sylvestri-Alnetum) és láperdőkben (Carici elongatae- Alnetum) viszonylag kisebb arányban fordulnak elő. A Fagetalia fajok pl. a Zákányi- dombok mocsárerdeiben (Angelico sylvestri-Alnetum) 7,1% csoportrészesedést mutatnak, de csoporttömegük mindössze 1,6% (2. táblázat, 11-12. ábra). Fontosabb ilyen növények a következők: - K IV: Athyrium filix-femina, Hedera helix. - K III: Aegopodium podagraria, Dryopteris filix-mas, Knautia drymeia. - K II: Cardamine impatiens, Circaea lutetiana. - KI: A rum maculatum, Asarum europaeum, Carex sylvatica, Cerastium sylvaticum, Cerasus avium, Corydalis solida, Galeobdolon luteum, Geranium phaeum, Moehringia trinervia, Oxalis acetosella, Paris quadrifolia, Pulmonaria officinalis, Ranunculus lanuginosus, Scilla drunensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea (vö. 1. táblázat). A mocsár- és láperdőkben egyaránt jelentős szerepet töltenek be a mocsári növények (Magnocaricetalia, Nasturtio-Glycerietalia, Caricenion rostratae, Phragmition, Phragmitetea s.l.). A Zákányi-dombok égeres mocsárerdeiben (Angelico sylvestri- Alnetum) csoportrészesedésük 11,6%, csoporttömegük pedig 13,5%, míg az égerligetekben (Carici pendulae-Alnetum) arányuk már jelentéktelen (2. táblázat, 3. ábra). Ide
