Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.1. Vörös róka
98 Natura Somogyiensis a háziállatok (6,4% ill. 4,3%, kétmintás t-próba, t22=3,71, P<0,01) és ritkább az egyéb gerinctelenek (7,1%, ill. 15,0%, t22=2,14, P<0,05) fogyasztása. A téli-tavaszi időszakban, a nyári-őszi időszakhoz képest kissé gyakoribb volt a kisemlősök (47,2%, ill. 45,6%), a nyúlfélék (5,0%, ill. 2,5%), a nagyvad (9,3%, ill. 3,0%), a madarak (8,8%, ill. 7,4%), a hüllők (0,8%, ill. 1,3%), a kétéltűek (0,5%, ill. 0,3%), a halak (1,3%, ill. 0,5%) és kevésbé gyakori a növények (13,1%, ill. 19,4%) fogyasztása. Összegezve, a hazai rókák táplálékának közel felét (E%, átlagosan 46,4%) kisemlősök alkották (26. ábra). Bár a rókák másodlagosan fontos táplálékai növények voltak, ezek fogyasztási gyakorisága (16,2%) a kisemlősökének csak a harmadát tette ki. Harmadik, de még mindig számottevő gyakorisággal (11,0%) fogyasztott táplálékot a gerinctelenek jelentettek. Viszonylag gyakori volt még a madarak (8,1%), a nagyvad (főként tetemek) (6,1%), a háziállatok (5,4%) és a mezei nyúl (3,7%) fogyasztása. A fennmaradó 3%-ot kitevő többi hat táplálék típus alkalmilag bár, de előfordult a táplálékban. így a lehetséges 13 fő táplálék típus mindegyike szerepelt a róka étrendjében. A táplálék mennyiségi összetételének számításában szereplő területeket alapul véve, az elsődleges (kisemlős) és a másodlagos fontosságú (növény) táplálék típusok sorrendje nem tért el az előfordulási gyakoriság számításnál kapott sorrendtől. Mindössze az arányokban tapasztalható különbség. Az elfogyasztott táplálék számított biomassza részesedése (B%) alapján, a hazai rókák táplálkozásában meghatározóak voltak a kisemlősök (60,6%), ezt a növények (15,1%), a nagyvad (8,2%), majd a háziállatok (5,9%) és a madarak (4,6%) követték fontosság szerint. A fennmaradó nyolc táplálék típus összesített aránya 6%-ot tett ki. w 60 50 40 íil 30 20 9- 1 a >% _ Q.Q ...□.._ o " O oá 19 £ o GJ) J“5 '03 *■03 'Ö 'I s '03 'ö1 t— =o X cs Táplálék típus 26. ábra: A vörös róka általános táplálékmintázata Magyarországon (átlag±SE) Megjegyzés: E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, + -0,1% alatti érték, hullaték és gyomortartalom vizsgálati adatok alapján. Táplálkozási niche-szélesség A rókák táplálkozási niche-e az összehasonlító vizsgálat (13 fő táplálék típusra alapozott számítás) szerint viszonylag szűk volt az összevont téli-tavaszi időszakban (Bsta, 0,22±0,02), és az összevont nyári-őszi időszakban is (Bsta, 0,19±0,02). Az élőhely típustól és vizsgálati minta típustól függő különbség sem a téli-tavaszi időszakban (ANOVA, F2=0,52, P=0,611) sem, a nyári-őszi időszakban nem volt jelentős (F2=l ,37, P=0,308).
