Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

2. Irodalmi áttekintés - 2.2. Ragadozó emlős fajok táplálkozási szokásainak jellemzése és kutatottsága

Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 33 Tester gyakran talált a városi nyest hullatékokban csomagolóanyagot, alufóliát, gumit, szalámi héjat és háziállat (kutya, macska) táplálékot. A rágcsálófogyasztás itt alacsony­nak bizonyult. Ugyanakkor a falusi környezetben a táplálék-összetétel követte a kisem- lős és gyümölcs „készlet” változását. Vagyis télen kisemlősök és madarak, tavasszal madarak, nyáron és ősszel gyümölcsök domináltak a nyest táplálékában. Szerző vizsgá­lata szerint a nyest a számára kedvezőtlen 1:10-es nyest-macska arány ellenére mégis jelen volt, és a két ragadozó között előfordult küzdelem. Az eltérő földrajzi szélességen, és sokféle élőhely típuson végzett táplálék-összetétel vizsgálatok eredményei azt mutat­ják, hogy a településeken, a farmokon és a külterületeken „természetesebb” élőhelyeken a nyestek hasonló táplálékforrásokat hasznosítanak, de a fogyasztási arányok nagyon különböznek. Táplálkozásának flexibilitása miatt a táplálékmintázatokban olyan tenden­ciák nem figyelhetők meg, mint amit a nyuszt (Zalewski 2004), vagy a borz esetében (Goszczynski et al. 2000) említettem. A nyest megítélése nem egységes. A külföldi és hazai vizsgálatok viszonylag nagy száma jól jelzi a nyest, mint urbanizálódott faj fontosságát. Egyrészt lakott területeken, vagy mezőgazdasági üzemekben szerepe van a kártevő kisrágcsálók (házi egér, vándor­patkány) állományának gyérítésében, külterületeken a gyümölcs magvak terjesztésében. Ugyanakkor kifoszthatja a földön, a bokrokon, fákon vagy a padlástérben fészkelő madarak fészkét, és kárt képes okozni a baromfi ólakban zsákmányszerzésével, továbbá a parkoló gépkocsik gumi alkatrészeinek megrágásával, vagy a házak tetőszigetelésének megbontásával. Közegészségügyi szerepe, vagy a padlásokon való ugrálása során keltett zajok is említhetők (pl. Lanszkiné és Lanszki 2005, Heltai és Szőcs 2007, Heltai et al. 2010, Tóth et al. 2011). Annak ellenére, hogy a nyest gyakori (közönséges), idényben vadászható faj, a vizsgálataink kezdetén kevés hazai ismeret állt rendelkezésre a telepü­léseken élő és a külterületi nyestek táplálkozási szokásairól. Salamon (1981) közölt először adatokat a nyest táplálkozásáról, az aggteleki Baradla-barlangban gyűjtött hullatékokban szilva, kökény, húsos som, galagonya, cseresznye és meggy magokat határozott meg. Tibolddaróc (Bükk-hegység, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) katolikus templomtornyában gyűjtött mintákból a nyest őszi-téli táplálékában a padláson élő korai denevérek ritka előfordulását és az állati táplálék dominanciáját (verebek és a baromfi­félék fogyasztását) mutattam ki (Lanszki 1992). A faj mérsékelt ismertsége miatt 1991- ben, további ragadozó fajok mellett, Fonó községben és a falu körüli mezőgazdasági művelés alatt álló területén elkezdtem a nyest táplálkozási szokásainak részletesebb vizsgálatát. Az 1990-es és 2000-es években további vizsgálatok indultak városi környe­zetben és épületeket övező ligetes parkban élő állományok táplálkozási szokásainak megismerésére (Budapesten: Tóth 1998, Gödöllőn: Heltai et al. 2005, a hazai vizsgá­latokat áttekintette pl. Lanszki et al. 2009, Heltai et al. 2010, Tóth et al. 2011). Az Országos Emlős Ragadozó Monitoring programban, 1998-ban elkezdtük a csapdázott és elgázolt nyestek gyomortartalom vizsgálatát. A terepi vizsgálatainkat 2000-től további mezőgazdasági művelés alatt álló területekre, falvakra és mezőgazdasági üzemekre is kiterjesztettük. Hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) A hermelin cirkumpoláris elterjedésű faj. A mediterrán régió és néhány Észak-Atlanti sziget kivételével Európa szerte előfordul. Rágcsáló specialista, élőhelyét elsősorban a táplálékkínálat alapján választja. Megél a tajgában, a tundrán, vegyes erdőkben, réteken, mezőgazdasági táblák szegélyeiben és a vízpartokon. Allományhelyzete elsősorban az élőhelyeinek általános állapotától, az emberi zavarástól és a zsákmányállományok sűrű­

Next

/
Thumbnails
Contents