Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.10. Vadmacska, elvadult házi macska és hibridjük
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 157 Egyes vizsgálatoktól (Jf,drzejewski et al. 1993, Lódé 2000, Schröpfer et al. 2000) eltérően, a rendelkezésünkre álló közönséges görény minták alapján nem tapasztaltuk vadászható apróvadfajok, így nyúlfélék és fácán fogyasztását. Ugyanakkor a mezei görény gyomrokban mezei nyúl és fácán alkalmanként előfordult. Schröpfer et al. (2000) hosszú távú (64 év adatain alapuló) elemzése szerint úgy tűnik, hogy a nyílt agrár- területeken élő közönséges görény állománya közvetlenül függ az üregi nyúl állománysűrűségétől, így közvetve az időjárási tényezőktől is. A ragadozó és a zsákmány közötti kapcsolatra ciklikusság jellemző, a ciklushossz e vizsgálat szerint 15-16 évre tehető. A két görény faj étrendje hasonlónak bizonyult, csak néhány tulajdonságban találtunk különbséget. Lényeges különbség, hogy az ember közelségét jelző (emberi környezethez kötődő) táplálékféleségek (pl. baromfitojás, disznóvágási maradék) a közönséges görény táplálékában fordultak elő. A két görény faj étrendje a fogyasztott állatok emberi környezethez való kötődése szerint különbözött lényegesen. A közönséges görény a táplálékát tojással, gyíkkal, kígyóval, hallal, gerinctelenekkel, döghússal, gyümölcsökkel és egyéb növényi táplálékkal is kiegészítheti (pl. Jf;drzejewski et al. 1993, Sidorovich 1997, 13. melléklet). Ezek közül néhányat mi is kimutattunk a hazai mintákból. A mezei görény bár zsákmányolt ürgét, de feltehetően a hazai ürgeállomány megfogyatkozása (Bihari et al. 2007) miatt alakult alacsony szinten annak fogyasztása. Ugyanakkor a helyenként és időszakosan még gyakori mezei hörcsög (Bihari et al. 2008) fogyasztása számottevő volt a mezei görény részéről. A téli hörcsögfogyasztás azt jelzi, hogy a telelő hörcsögöket ássák ki. Összességében, a közönséges görény esetében hazai, a mezei görény esetében európai léptékben is hiánypótlók a kapott adatok. A közönséges görény és a mezei görény táplálék-összetétele hasonló, a táplálkozási niche-átfedés a jelentős kisemlős készlet mellett nagymértékű, ezért a feltételezett táplálkozási különbségeket nem, vagy csak részben erősíthettük meg. A fogyasztott zsákmányállataik jellemzően talajszinten élő, kisméretű fajok. A mezei görény több kisemlőst, míg a közönséges görény több házi, vagy emberi környezetből származó táplálékot és több madarat fogyaszt. Bár mindkét faj táplálkozási niche-e szűk, de a mezei görény szűkebb táplálkozási niche-e vadászati (és élőhely használati) specializációt jelez. A közönséges görény többféle élőhelyen, pl. településeken is előfordul. A helyi adottságoknak megfelelő táplálék specializációja mellett, a különböző európai régiókban végzett vizsgálatok azt jelzik, hogy sokkal inkább képes a vadászati stratégiáinak rugalmas változtatására. Az összehasonlítást nehezíti, hogy a mezei görény táplálkozásáról nagyon hiányos az irodalom. Bár a közönséges görény és a mezei görény táplálkozási szokásairól új ismereteket gyűjtöttünk, leírtuk a hazai táplálékmintázatukat, de mindkét faj, különösen a mezei görény esetén további terepi vizsgálatok szükségesek. 5.10. Vadmacska, elvadult házimacska és hibridjük a) Általános táplálékmintázatok A vadmacska elsődlegesen fontos táplálékai kisemlősök voltak (70,2%, 62. melléklet, 73. ábra). Az 1999 és 2003 között gyűjtött gyomor mintákban a leggyakoribb mezei pocok mellett erdeiegér fajok szerepeltek még gyakran. A vadmacska számára másodlagosan fontos táplálékot a madarak jelentettek (15,8%, 62. melléklet). Közülük leggyakrabban kistestű énekesmadarakat zsákmányolt, de étrendjében előfordult fácán és erdei szalonka is. A vadmacska, az elvadult házi macskához képest viszonylag gyakrabban
