Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.7. Hermelin
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 147 időszakban is (19,3%), de különösen tavasszal jelentették a hermelin gyakori (30,9%) táplálékát (58. melléklet, 64. ábra). Tavasszal tojásfogyasztást is kimutattunk. Alkalmilag tapasztaltuk vízisikló, továbbá a tavaszi és a nyári-őszi időszakban gerinctelenek gyakori fogyasztását. A nyári-őszi mintákban alkalmilag előfordultak gyümölcsök és magvak is, amelyek egy része (pl. búza) a madarak emésztőrendszeréből is származhatott. A vizsgált hullaték minták alapján a hermelin háziállatot nem fogyasztott és nagytestű emlősök teteméből sem evett. A Fonó körzetében, mozaikos, de alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló élőhely együttesben vizsgált hermelin étrendjében összesen 18 állat és 4 növényi táplálék taxont mutattunk ki. 10 19 1991-1993 10 7 1993-1995 11 21 1998/1999 H Növények 13 Gerinctelenek ■ Egyéb gerincesek H Madarak □ Kisemlősök 63. ábra A hermelin évszakonkénti táplálék-összetételének alakulása Fonó körzetében (adatok: Lanszki et al. 1999, Lanszki 1999, 2002) Megjegyzés: E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, n - hullatékszám. A Fonó körzetében vizsgált hermelin táplálék-összetétele a 2-2-éves időszakokban nem tért el lényegesen (y28=l 3,60, P=0,092), az évszakok közötti különbség viszont szignifikánsnak bizonyult (x2j 2=22,28, P<0,05). A Fonó körzetében élő hermelin standardizált táplálkozási niche-e viszonylag szűk volt (Bsta, 0,20±0,12), nem különbözött lényegesen a három vizsgált periódusban (ANCOVA, F2=0,90, P=0,465), de eltért az évszakok között (F2=19,65, P<0,01). b) Táplálékmintázat erdőben A. Lankád erdőben élő hermelin táplálék-összetételét az alacsony mintaszám miatt két összevont időszakban értékeltük. A hermelin elsődleges tápláléka mindkét időszakban kisemlősökből állt (átlag, E%: 66,7%, B%: 89,2%, 64. ábra, 59. melléklet). Gyakorisági számítás és biomassza részesedés alapján is a mezei pocok volt a legfontosabb préda faja. Emellett a hermelin gyakran fogyasztott erdeiegér fajokat (különösen a téli-tavaszi időszakban) és erdei pockot (különösen a nyári-őszi időszakban), továbbá cickányféléket is. A nyári-őszi időszakban, a téli-tavaszi periódussal összehasonlítva, csökkent a kisemlősök fogyasztása, és nőtt a többi táplálék taxon jelentősége (64. ábra). Míg télen a kisemlősök mellett gerinctelen fajok (pl. bogarak és darazsak) kis biomassza részesedéssel szerepeltek táplálékként, addig a nyári-őszi időszakban ezek helyét számottevőbb mértékben a madarak vették át (64. ábra, 59. melléklet). A Lankóci erdőben a hermelin tojásfogyasztása a kistestű madarak fogyasztásánál jelentősebbnek bizonyult (14%).
