Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 145 között nem tapasztaltunk olyan lényeges élőhely típustól függő különbséget, mint amit más összehasonlító vizsgálatokban találtak (Rasmussen és Madsen 1985, Tester 1986, Lódé 1994), köztük Fonó, és mezőgazdasági művelés alatt álló környezete között is tapasztaltam (Lanszki 2003). A teljes táplálékban élőhely típustól függetlenül a termesztett gyümölcsök domináltak, amelyek korlátlanul álltak rendelkezésre a vizsgált helyszíneken. A somogyi falvakban elsősorban kistestü madarak, a mezőgazdasági üzemek környezetében elsősorban kisemlősök jelentették a legfontosabb táplálékállat forrást, de nem találtunk lényeges élőhely típustól függő különbséget a nyestek étrendjében. A falvakban kapott eredményeinkhez hasonlóan, más külföldi és hazai településeken végzett vizsgálatokban is a zsákmányállatok között a madárfogyasztás volt meghatározó (Rasmussen és Madsen 1985, Tóth 1998, Lanszki 2003, Heltai et al. 2005, Tóth et al. 2011). A legtöbb madár esetében nem tudtunk fajszintű határozást végezni, de a maradványok többsége kistestü énekesmadaraktól származott, így a madárfogyasztás elsősorban természetvédelmi szempontból lehet aggályos. Problémát jelent továbbá, hogy a nyest gyakran olyan búvóhelyeket választ, ahol a denevérek, vagy a gyöngybagoly is menedéket keresnek (Salamon 1981, Lanszki 1992, Inkeller et al. 2006, Tóth et al. 2011). A vizsgálat során a nyest gyöngybagolyra (fiókára és tojásra) irányuló predációját is terveztük kimutatni, de erre utaló közvetlen bizonyítékot nem találtunk. A nyest hullaték számok és gyöngybagoly köpetszámok eloszlásainak lényeges különbözősége (x219=1733,38, P<0,0001, Lanszki et al. 2009) még nem jelent a két faj között közvetlen negatív kapcsolatot, de közvetve mégis azt jelzi, hogy a gyöngybagoly előfordulását a nyest jelenléte befolyásolhatja. A nyest gyöngybagoly fészekalj predációjának előfordulását például ormánsági kamerás megfigyelés bizonyítja (Inkeller et al. 2006). A külterületi mezőgazdasági üzemekben, vagy azok környezetében élő nyestek a nyáriőszi időszakban, más külterületeken végzett vizsgálatokhoz hasonlóan (Delibes 1978, Rasmussen és Madsen 1985, Tester 1986, Goszczynski 1986, Serafim és Lovari 1993, Lódé 1994, Lanszki 2003) szintén kisemlősöket zsákmányoltak jelentős arányban. Különösen a külterületi mezőgazdasági üzemekben (magtárakban, takarmányüzemekben, állattartó telepeken) lehet jelentős a rágcsálósűrűség, ahol a nyest a házi egér és a vándorpatkány természetes ellensége, és a jelen vizsgálat is megerősíti, hogy jelentős fogyasztója. A nyestek opportunista táplálkozásával összefüggésben azonban, például amit hulladéklerakó helyek közelében (szemét: Prigioni et al. 2008, házinyúl: Lanszki és Nagy 2003), táplálékhiányos időszakban (madarak: Lanszki és Széles 2007), vagy mediterrán területeken (gerinctelenek: Genovesi et al. 1996) tapasztaltak, ezektől a táplálékváltásoktól jelentős eltérések fordulhatnak elő. A falvakban a nyestek táplálékforrásokban gazdagabb élőhelyen élnek, ahol számukra könnyebben megszerezhető táplálékok, pl. háziállatok, galamb, házi egér, veréb, konyhakerti hulladék, stb. állnak rendelkezésükre (Holisová és Obrtel 1982, Rasmussen és Madsen 1985, Lucherini és Crema 1993, Sidorovich 1997, Tóth 1998, Lanszki 2003). Ezáltal kisebb terület is képes elegendő táplálékot biztosítani (Powell 1994), továbbá kevesebb versenytárssal kell a forrásokat megosztani (Holisová és Obrtel 1982, Lucherini és Crema 1993). A nyest falusi környezetben elsősorban a baromfifélék elpusztításával (Lanszkiné és Lanszki, 2005), míg városokban főleg az autók műanyag alkatrészeinek megrongálásával okozhat károkat (pl. Herr et al. 2009, 2010). A fogyasztott háziállatok egy részénél azonban, a fonói területnél és a többi Somogy megyei falunál említett módon, bizonyítható a háziállatok dögként való fogyasztása (és a hulladékból való táplálkozás). A vizsgált helyszíneken is kimutatott műanyagok és gumi fogyasztása összefügg a nyestek, főként a kölykök kíváncsi és játékos természetével. Ez eredményezheti az autók kábeleinek és más műanyag tartozékainak a megrongálását is, melyről a vizsgált településeken is több esetben beszámoltak. A nyest fő táplálékát a falvakban és a külterületi mezőgaz-
