Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 133 BB Növények ED Gerinctelenek 0 Egyéb gerincesek ■ Elhullott emlősök El Háziállatok S Madarak □ Kisemlősök Tél Táv Nyár Ősz Tél Táv Nyár Ősz Tél Táv Nyár Ősz n 13 15 103 8 33 29 58 43 78 63 50 79 1991-1993 1993-1995 1995-1997 53. ábra: A nyest évszakos táplálék-összetételének alakulása Fonó körzetében (adatok: Lanszki et al. 1999, Lanszki 2003) Megjegyzés: két-két éves periódusok összevont adatai, E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, elhullott emlősök: nagyvadfajok és ragadozó emlősök, n - hullatékszám. A faluban és mezőgazdasági környezetében élő nyestek táplálék-összetétele lényegesen különbözött (x29=251,43, P<0,0001). Az élőhely típustól függő különbség mindhárom vizsgálati időszakban fennállt (x29=58,09-119,16, P<0,0001). Táplálkozási niche-szélesség és niche-átfedés A nyestek standardizált táplálkozási niche-e mindkét élőhely típusban viszonylag széles volt (Bsta, falu: 0,40±0,05, külterület: 0,37±0,05). A mezőgazdasági művelés alatt álló területen volt lehetőség évszakonkénti összevetésre is; eszerint a táplálkozási niche- szélesség nem mutatott lényegesen különbséget sem a három periódusban (ANCOVA, F2=0,61, P=0,331), sem az évszakok között (Fj=0,32, P=0,078). A faluban és a mezőgazdasági művelés alatt álló területen élő nyestek közötti táplálkozási niche-átfedés nagymértékű volt (80-85%). Hulladékfogyasztás Emészthetetlen (szervetlen) anyagok a faluban élő nyest hullaték mintáiban gyakran, míg a mezőgazdasági környezetben élő nyest mintáiban ritkán fordultak elő. A faluban élő nyest táplálékából kimutatott sokféle hulladék anyag (51. melléklet) között leggyakrabban különböző gumiféleségek szerepeltek. Az emészthetetlen anyag (szemét) fogyasztásban jelentős területtől függő különbség mutatkozott (Chi-négyzet próba, y}\— 53,79, P<0,001). Somogy megyei kistelepülések és külterületi mezőgazdasági üzemek Általános táplálék-összetétel A vizsgált, főként nyári-őszi időszakot reprezentáló hullaték minták alapján a nyestek táplálékának jelentős részét növények alkották (52. és 53. melléklet, 54. ábra) melyek részaránya (B%) a vizsgált nyolc Somogy megyei faluban átlagosan 62,2%, a négy Somogy megyei külterületi mezőgazdasági üzemben átlagosan 74,2% volt. A növényi táplálékban területtől függően a körte, a szilva, a cseresznye/meggy, a szőlő és a málna volt a legfontosabb (52. és 53. melléklet, 54. ábra). A növényi és állati eredetű táplálékok fogyasztási arányai szerinti élőhely típustól (falu, ill. mezőgazdasági üzem) függő különbség nem volt szignifikáns (kétmintás t-próba, t]0=l,22, P=0,255).
