Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.5. Nyuszt
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 125 Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy a forráskihasználása (Roper és Lüps 1995) az erdei és a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken nagyban eltért. Vagyis szűk táplálkozási niche-e ellenére mégis egy táplálék generalista faj. Ennek magyarázata a kiváló alkalmazkodóképessége, az élőhelyi változásokra adott gyors táplálkozási válasza, ami például a terjeszkedését is segíti. A hazai tapasztalataink, nagy vonalakban, bár összhangban állnak más európai területeken tapasztaltakkal (Pigozzi 1988, Kruuk 1989, Neal és Cheeseman 1991, Goszczynski et al. 2000), de esetenként kiemelkedően nagyarányú kisemlős, vagy kétéltű fogyasztást is tapasztaltunk. Ez is a borz területtől független eredményes forráskihasználását támasztja alá, amit a faj elterjedtsége és gyakorisága is jól jelez. Mindezek alapján a borz olyan generalista ragadozónak nevezhető, amely a mindenkori élőhelynek legjobban megfelelő, opportunista táplálkozási stratégiát követ, és az adott élőhelyen legkönnyebben hozzáférhető táplálék fogyasztására specializálódik. 5.5. Nyuszt a) Területenkénti táplálékmintázatok Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben élő nyuszt étrendjének több mint felét két fő táplálék típus, a kisemlősök és a növények alkották (48. melléklet, 45. ábra). Az évszakhatás loglineáris elemzése alapján megállapítható, hogy a nyuszt táplálék-összetétele az egyes évszakokban jelentősen eltért (28. melléklet). A rágcsálófogyasztás gyakoribb volt télen, mint nyáron. A nyuszt gyakrabban fogyasztott erdei pockot, mint erdeiegér fajokat. Az erdei pockot, mint legfontosabb zsákmányállatát szignifikánsan gyakrabban zsákmányolta télen, mint nyáron. Az étrendjében előfordultak cickány és pele fajok, valamint mókus is. A mezei pocok fogyasztása csak alkalmi volt. A fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti összetétele (B%) is hasonló mintázatot mutatott (45. ábra). Télen, tavasszal és ősszel kisemlősök domináltak a nyuszt táplálékában (évszakos átlag, 49,4-56,2%), fogyasztásuk csak nyáron esett 50% alá. Mezei nyúl csak a nyári időszakban (0,1%) szerepelt táplálékként. A többi táplálék típus így például Relatív előfordulási Biomassza számítás gyakoriság (E%) szerinti részesedés (B%) S Növények ED Gerinctelenek B Egyéb gerincesek £3 Madarak ■ Nagyvad □ Kisemlősök 45. ábra: A nyuszt összevont évszakos táplálék-összetétele a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben (adatok: Lanszki et al. 2007) Megjegyzés: 1996-2001, n= 71, 96, 103 és 62 hullaték az évszakok sorrendjében.
