Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.4. Eurázsiai borz
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 123 _100 6 80 Í 60 c/j '§ 40 & 20 Ü 0 m o o o © S' D .a 5 n X/l 1) T3 N (Z) <D in o © © © ’C? > 05 '05 >> V i in 1 in rn © © 1 © © H <D xh o £ "G <D ÍU QO <L> > > X ÖO > O Élőhely Élőhely Emberi kömyeTömegkategória (g) zóna típus zethez kötődés 44. ábra: A borz táplálék-összetétele a fogyasztott állatok tömege, jellemző élőhely zónája, élőhely típusa és emberi környezethez való kötődése alapján (átlagiSE) e) Megvitatás A mezőgazdasági művelés alatt álló területen végzett vizsgálatainkban szereplő borzok táplálék-összetételeiben csak annyi a közös vonás, hogy az évszaktól függő különbségek többé-kevésbé jelentősek, a táplálékmintázatokban azonban az egyes területek között kevés a hasonlóság. A Fonó körzetében élő borz táplálkozásában három táplálék típus játszott fontos szerepet. Leggyakoribb táplálékai tavasszal és nyáron gerinctelenek, ősszel növények voltak, de ősszel a kisemlősök fogyasztási gyakorisága megközelítette a növényekét. Összességében, a gerinctelenek fogyasztása a tavaszi csúcsot követően őszig csökkent, ezzel együtt a kisemlős fogyasztás nőtt, a növényfogyasztás pedig a tavasszal tapasztalthoz képest nyáron visszaesett, majd ősszel jelentősen megemelkedett. A gerinctelenekből álló táplálékban főként ízeltlábúak szerepeltek, de a földigiliszták szerepe is számottevő volt. Tavasszal és ősszel a kukorica, nyáron a gyümölcsök fogyasztási gyakorisága volt magas. Szénhidrát forrásként szerepük van a zsírtartalékképzésben, ezáltal a borz sikeres áttelelésében. A fonói területen lezajlott élőhely változás eredményeképp nőtt a gyomnövényzet borítás, ami kedvezett a kisemlősöknek (köztük főként a mezei pocoknak), így a kisemlős fogyasztás gyakoribbá vált. A kisemlősök szerepe azonban egyetlen évszakban, vagy időszakban sem vált meghatározóvá. A fonói területen élő borz táplálék-összetétele a Goszczynski et al. (2000) által leírt, földrajzi szélességtől függő mintázatot alapul véve inkább az Európa délebbi területein élő borzokéhoz mutatott nagyobb hasonlóságot. Ez eltérést jelent az összes többi hazai vizsgálattól. Kétújfalu körzetében, a borz táplálékában a kisemlősök és a növények váltakozva domináltak, egyéb táplálékféleségek pedig csak kis mennyiségi arányban szerepeltek benne. Hasonló kisemlős dominanciájú borz táplálék-összetétel a külföldi vizsgálatokból nem ismert (7. melléklet), a kisemlősök jelentősebb fogyasztási gyakoriságát is kevés tanulmányban említik (Ryszkowski et al. 1971, Sidorovich 1997). Az időszakonkénti kisemlős dominancia hátterében a rendelkezésre álló jelentős kisemlős készlet állhat, amit későbbi fejezetben részletesebben is bemutatok. A mi földrajzi szélességünkön tapasztalt nagyarányú növényfogyasztás nem számít rendhagyónak (7. melléklet). A borz kedveli a tejes érésben levő kukoricát, de a vadetető helyekre, szórókra kihelyezett kukoricaszemet is elfogyasztja. A gerinctelenek gyakori, de alacsony számított biomasz- sza részesedés szerinti fogyasztását tapasztaltuk. Abban a tekintetben hasonló volt a
