Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.4. Eurázsiai borz
120 Natura Somogyiensis is. Ekkor a tavak töltései mentén gyakran találtunk borz (és róka) által szétkapart hüllő fészkeket. A kétéltűekből álló táplálék szerepe azonban a hüllőkénél sokkal jelentősebb volt. A kétéltűek közül a borz legfontosabb táplálékát még téli időszakban is a békák (főként Rana fajok) jelentették, de emellett más béka fajok is szerepeltek az étlapján. A borz téli étrendjében a gerinctelenek elsődlegesen fontosak voltak, a táplálék közel felét tették ki. Fogyasztásuk tavasztól őszig folyamatosan csökkent. A gerinctelenek közül a földigiliszták töltötték be a legjelentősebb szerepet. Bár leggyakrabban galacsin- hajtó bogarakat evett, de fogyasztott biomasszájuk részesedése lényegesen kisebb volt, mint a földigilisztáké. Ezek mellett a különböző futóbogár és más bogár fajok, valamint lárvák, továbbá darazsak, ikerszelvényesek és csigák tették igen változatossá a borz táplálékát. A növények szerepe télen és tavasszal még alárendelt volt, majd fogyasztásuk nyáron lényegesen megemelkedett és őszre másodlagosan fontos táplálékká váltak (46. melléklet, 41. ábra). A téli és a tavaszi étrendben jelentős arányban szerepelt kukorica. A vadon termő gyümölcsök közül nyáron az erdei szamóca és a vadkörte, ősszel a kökény, a vadkörte és a szeder fogyasztási aránya volt meghatározó. Az erdőben élő borz táplálékában a kisemlősök számitott biomassza részesedése alacsony szinten mozgott, csak ősszel emelkedett meg, de ekkor is alárendelt maradt. A kisemlős táplálékban legfontosabb erdei pocok mellett, ritkán egérfélék és cickányfélék is szerepeltek. A nyuszt nyári, a kutya őszi, a szarvasfélék (gímszarvas és őz) téli és tavaszi fogyasztása valószínűleg dögevésből származhatott, de a kisebb ragadozók esetén a zsákmányul ejtés nem zárható ld. Táplálkozási jelentőségük elenyészően kicsi volt. Kistestű énekesmadarakat a borz a téli időszak kivételével egész évben fogyasztott. A hullaték mintákból madártojásokat tavasszal mutattunk ki, számított mennyiségi részesedésük alacsony volt. Halak (feltehetően elpusztult példányok) csak télen és ősszel fordultak elő a táplálékban, ezek nem tipikus táplálékai a borznak, jelentőségük is mérsékelt volt. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben vizsgált borz 156 hullaték mintájában legalább 47 különböző állat és 11 növényi táplálék taxon fordult elő a négy éves időszakban. A borz táplálék-összetétele az egyes évszakokban lényegesen különbözött (Chi- négyzet próba, X224 =5027,5, P<0,001). A táplálkozási niche különösen tavasszal és nyáron szűk volt (46. melléklet). Relatív előfordulási Biomassza számítás gyakoriság (E%) szerinti részesedés (B%) SS Növények ED Egyéb gerinctelen ESI Földigiliszták E3 Egyéb gerincesek ED Kétéltűek □ Kisemlősök 41. ábra: A borz összevont évszakos táplálék-összetétele a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben (adatok: Lanszki 2004) Megjegyzés: 1997-2001, n= 25, 96, 19 és 16 hullaték minta az évszakok sorrendjében.
