Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.4. Eurázsiai borz
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 117 Összességében, a Magyarország északkeleti, erdősült hegyvidéki területére visszatelepült farkasok minden évszakban főként nagyvadfajokkal táplálkoztak. A kapott eredmények összhangban állnak a közép-európai tapasztalatokkal (Peterson és Ciucci 2003). A fogyasztott nagyvad fajok közül legfontosabb vaddisznót és gímszarvast követte az őz, majd a muflon. Ezek sorrendje megközelítően követte azok teríték alapján meghatározható sűrűségét, bár a sorrend nagyban függött az évszaktól (pl. ellés, elhullott állatok rendelkezésre állása). A kapott nulla körüli táplálékpreferencia indexek azt jelzik, hogy a farkas nem szelektált a nagy sűrűségben jelen levő nagyvad fajok egyikére sem. A háziállatok és egyéb táplálék típusok fogyasztása pedig részben a legeltetés hiánya, részben a vadbőség miatt nem volt számottevő. Bár leírtuk a hazai farkas táplálékmintázatát, de további vizsgálatok lennének szükségesek annak megállapítására, hogy a Gömör-Tomai Karszton élő, vagy az ország más területein megjelenő farkasok képesek-e kimutatható hatást gyakorolni a nagyvad fajok, a mezopredátorok és azok préda fajainak állományaira. 5.4. Eurázsiái borz a) Táplálékmintázat mezőgazdasági művelés alatt álló területeken Fonó körzete Általános táplálék-összetétel Fonó körzetében a téli hónapokból nem állt rendelkezésre borz hullaték minta. A borz tavaszi étrendjében gerinctelenek domináltak (44. melléklet, 38. ábra), ezen belül főként bogarakkal (43,4%) és földigilisztákkal (23,5%) táplálkozott. Számottevő volt a növények, különösen a kukorica fogyasztása. ízeltlábúak domináltak a nyári táplálékban is. Emellett a kisemlősök és a növények (főként a cseresznye) szerepe is jelentős volt (16,7- 16,7%). A kistestű madarak gyakoribb, a fácán alkalmi fogyasztását is nyáron tapasztaltuk. Továbbá vízisikló tojása és rovar is szerepelt a legváltozatosabb összképet mutató nyári táplálékban. Az őszi étrend legnagyobb részét (40,0%) ismét növények, főként kukorica tették ki. Ekkor másodlagos táplálékot a kisemlősök jelentettek (30,0%), közüffi Növények 0 Földigiliszták 0 Rovarok 0 Kétéltűek, hüllők 0 Madarak ■ Emlős dög □ Kisemlősök Tavasz Nyár Ősz " 43 14 14 38. ábra: A borz összevont évszakos táplálék-összetétele Fonó körzetében (adatok: Lanszki et al. 1999, Lanszki 2002) Megjegyzés: 1993-1997, E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, n - hullatékszám. 80% ■S 60% 40% (2 20%
