Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.2. Aranysakál

Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai

109

d) Területtől függően eltérő táplálék-összetétel az önállóvá válás időszakában

Három, lényegesen eltérő adottságú országban egyidejűleg, ősz végén gyűjtött sakál ürülék minták alapján vizsgáltuk a sakálok táplálék-összetételei közötti különbségeket (41. melléklet, 32. ábra). A kapott területtől függő különbség szignifikáns volt az előfordulási gyakoriságok eloszlásai (Chi-négyzet próba, X216 =316,5, P<0,001; 32. ábra), valamint a számított biomassza összetétel alapján is (MANOVA, F8 ]=6,2E+35, P<0,001). Magyarországon a sakál elsődleges táplálékát kisemlősök alkották (E%: 65,4%, B%: 51,5%), míg Görögországban, és a legdélebbi helyszínen, Izraelben ezek szerepe alárendelt volt (%22=8565,21, P<0,001). Nyúlfélék mindössze az izraeli mintákban fordultak elő, míg nyest, vagy nyuszt (Martes sp.) fogyasztást a görögországi mintákból mutattunk ki. Mindkét esetben kismértékű volt a fogyasztás. Sakál maradványokat a Görögországban és az Izraelben gyűjtött mintákból is kimutattunk, előbbi esetben ólomsörét szemekkel együtt. Legnagyobb arányú (15,7%) nagyvadfogyasztást Görögországban tapasztaltunk (x22=706,47, P<0,001), míg ennek aránya a magyar (6,7%) és az izraeli (6,7%) mintákban jóval alacsonyabbnak bizonyult (41. melléklet,

32. ábra). A nagyvad fajok között a vaddisznó volt a legfontosabb. A szarvasfélék (gímszarvas és őz Magyarországon, őz Görögországban) fogyasztásának jelentősége alárendelt volt. Jelentős különbséget (x22=l 1233,00, P<0,001) tapasztaltunk a háziállat fogyasztásban (32. ábra). Háziállatok jelentették a sakálok elsődleges táplálékát Izraelben (74,0%) és Görögországban (62,6%), míg ezek szerepe Magyarországon jóval kisebb volt (1,4%). Izraelben a fogyasztott háziállatok nagy részét baromfifélék tették ki, ezt követte a baromfitojás, a szarvasmarha és a macska (41. melléklet). Görögországban kecske, juh, baromfi, kutya és macskafogyasztást tapasztaltunk. Macska és baromfifélék táplálékként való előfordulását mutattuk ki a magyarországi hullaték mintákban is. A vadmadárfogyasztás mindhárom területen kismértékű volt. Közepes testméretű fajok, mint pl. fácán és récefélék domináltak a Görögországban élő sakál madártáplálékában. A madártáplálékon belül a kistestű énekesmadarak szerepe volt meghatározó Magyarországon (a fácán mellett) és Izraelben is. Egyéb gerinces állatokat, így békákat és halakat a görögországi, gyíkokat az izraeli mintákban találtunk (32. ábra). Gerincteleneket gyakran tartalmaztak a görögországi és az izraeli minták, de ezek

Táplálék típus Táplálék típus Táplálék típus

32. ábra: Az aranysakéi késő őszi táplálék-összetétele Magyarországon, Görögországban és Izraelben egyidejűleg végzett vizsgálatban (adatok: Lanszki et al. 2010)

Megjegyzés: B% - fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti százalékos összetétele. Táplálék típusok: K - kisemlősök, H - háziállatok, N - növények, V - nagyvad fajok, M - madarak, R - ragadozó emlősök, E - egyéb gerinces fajok (hüllők, kétéltűek és halak), G — gerinctelenek, + — 0,1%-nál kisebb mértékű fogyasztás.