Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Mecsek és környéke fürkészlégy faunája - Natura Somogyiensis 20. (Kaposvár, 2011)
Bevezetés - Történeti áttekintés
6 NATURA SOMOGYIENSIS Az évek folyamán a kalocsai mellett, értékes légy-gyűjteményt hozott létre a Pius Gimnázium szertárában is. A két, együttesen mintegy 4 ezer fajhoz tartozó, 30 ezer példányból álló gyűjtemény Thalhammer 1934-ben bekövetkezett halála után a Magyar Nemzeti Múzeumba került, ahol 1956-ban, az Állattárban pusztított tűzben közel háromnegyede (köztük a fürkészlegyek is) megsemmisült. Thalhammer János életének utolsó éveiben gyűjteményéről kézírásos „katalógust" készített. Ebben „P" betűvel jelöli a Pécs és feltehetően a város tágabb környékén gyűjtött fajokat. Az esetek egy kisebb hányadában hazai és külföldi konkrét lelőhelyeket is megad. A Mecsekből Pécs mellett kizárólag a Zengő szerepel gyűjtőhelyként. A történelmi hűség kedvéért - a többé-kevésbé megbízhatónak tekinthető fajokat -, a jelen kötet faunisztikai adatközlő fejezetében „irodalmi adat"-ként szerepeltetjük. A katalógusban „P" betűvel jelölt taxonok egyenkénti mérlegelése után, mintegy 110 fajról feltételezhető, hogy valóban szerepelhettek példányok a Mecsekből Thalhammer János gyűjteményében. A kézírásos feljegyzés adatait családonként általános jellemzéssel kiegészítette, majd nyomtatásban megjelentette Gebhardt Antal, a Janus Pannonius Múzeum zoológus munkatársa ( GEBHARDT 1962), aki egyébként maga is gyűjtött kétszárnyú rovarokat a Mecsekben, különösen 1957-ben, sőt elvétve már korábban. Gebhardt Antalon kívül viszonylag sokan gyűjtöttek furkészlegyeket a Mecsekben. Az 1950-es évek második felében néhány esztendeig dolgozott a Janus Pannonius Múzeumban Móczár László hymenopterológus, aki a hártyásszárnyúak mellett kétszárnyúakkal is gyarapította ismereteinket. Az általa fogott példányok kisebb hányada a Janus Pannonius Múzeumban található, nagyobb része az Országos Természettudományi Múzeumba került. Ugyancsak az 1950-es évek második felében végzett gyűjtéseket a Mecsek néhány pontján (főleg Magyaregregy környéke) a bogarakkal foglalkozó Endrődy Younga Sebestyén. Tőle is aránylag sok adat származik. Mihályi Ferenc - különös tekintettel az Állattár új Diptera gyűjteményének létrehozására - 1957-től kezdődően több alkalommal szervezett néhány napos gyűjtő utat a Mecsekbe is. Többnyire preparátorával, Zsirkó Gizellával, számos értékes turkészlégy adattal is gyarapították ismereteinket. Külön említést érdemel Wéber Mihály a pécsi Tanárképző Főiskola tanára, aki dipterológus specialistaként táncoslegyekkel (Empididae) és szúnyoglábú legyekkel (Dolichopodidae) foglalkozott. Viszonylag rendszeresen gyűjtött legyeket a Mecsekben, melyek között aránylag sok fürkészlégy példány is bekerült a Janus Pannonius Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum anyagába. A jelen dolgozat szerzője 1964-ben, még hejőbábai tanárként, egy hetet töltött Pécsett. Közben néhány alkalommal gyűjtött kétszárnyú rovarokat a Mecsekben, elsősorban a Pécshez tartozó Dömörkapu, Misina és Tubes környékén. A viszonylag sok fürkészlegyet tartalmazó anyagot az Állattár őrzi. A hegységben, 1975-ben kezdődött újabb, jelentős dipterológiai gyűjtőmunka, amikor Uherkovich Ákos, a Janus Pannonius Múzeum lepidopterológusa, megszervezte „A Mecsek és környéke természeti képe" programot. Ebbe a szerzőn kívül - a kétszárnyúak kutatásával - bekapcsolódott Majer József és Wéber Mihály főiskolai tanár. Majer József a bögölyök (Tabanidae), a katonalegyek (Stratiomyidae) és a rablólegyek (Asilidae), továbbá néhány kisebb légycsalád specialistájaként, főleg Malaisecsapdákkal (Abaliget, Eger-völgy, Gesztenyés, Kárász, Obánya) dolgozott. Az általa
