Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Mecsek és környéke fürkészlégy faunája - Natura Somogyiensis 20. (Kaposvár, 2011)

Anyag és módszer

TÓTH S.: A MECSEK, ÉS KÖRNYÉKE FÜRKÉSZLÉGY FAUNÁJA 11 Anyag és módszer A fíirkészlegyek személyes gyűjtéséhez az egyéb kétszárnyúak megfogására alkalmas, tüll-anyagból készült rovarhálót használtuk. Ennek zsákja a csúcsban olyan mértékben elkeskenyedik, hogy egy széles (5-6 cm átmérőjű nyílású) gyüjtőüvegbe a legyeket biztonságosan bele lehessen terelni. Ritkábban alkalmaztunk kaszálóhálót fűhálót is. A faunakutatás eredményességét a Mecsekben is jelentősen növelte az alkalmi Malaise-csapda, egy napra vagy csupán néhány órára való felállítása. Hosszabb távra jó szolgálatot tett az időjárás viszontagságainak ellenálló, műanyag szúnyoghálóból készült Malaise-csapda melyet a jelen kötet szerzője a több-kevesebb rendszerességgel folytatott személyes gyűjtések mellett, ugyancsak alkalmazott a Mecsekben. Fazekas Imre lepidopterológus, a Komlói Természettudományi Gyűjtemény vezetőjének közreműködésével, a Püspökszentlászlói arborétumban állt csapda 1984 tavaszától 1986 őszéig. Ezt Váradi Margit nyugdíjas tanárnő, az arborétumban működő szociális otthon lakója kezelte kitartó szorgalommal. A másik csapda Uherkovich Ákos múzeumi osztályvezető szervezésének köszönhetően az Óbányához tartozó Pisztrángostavaknál, az Obányai-völgy bejáratánál működött 1985-ben és 1986-ban. Kezelését a helyben lakó Tamási Zsuzsa (Kürthy Györgyné) látta el, ugyancsak lelkiismeretesen. A Tachinidae kutatás szerves részét képezi a fürkészlegyek gazdaállataikból való kinevelése. Erre korlátozott mértékben - inkább csak alkalomszerűen -, a Mecsekben is sor került (vö. a parazitoid nevelési eredmények fejezettel). A hegységből származó fürkészlégy anyag bizonyító példányait a Janus Pannonius Múzeum (Pécs), a Somogy Megyei Múzeum (Kaposvár), kisebb részben a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, valamint a szerző magángyűjteménye (Zirc) őrzi. A meghatározásában elsősorban MIHÁLYI (1986) és TSCHORSNIG & HERTING (1994) kézikönyvei szolgáltak alapul. Nevezéktan tekintetében az előzőkben említett munkák, valamint a „

Catalog of palaearctic diptera" sorozat fürkészlegyekkel foglalkozó kötete (HERTING & DELYDRASKOVITS 1993) volt az irányadó. 3. ábra: Állandó jellegű Malaise-csapda Püspökszentlászlón az arborétumban, Váradi Margit csapdakezelővel