Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VI. - Natura Somogyiensis 19. (Kaposvár, 2010)

SÁFIÁN Sz.: Kercaszomor (Őrség) nappali lepkéi (Lepidoptera: Papilionidea és Hesperioidea)

SÁFIÁN Sz.: KERCASZOMOR NAPPALI LEPKÉI 255 Papilionidae Parnassius mnemosyne (Linnaeus, 1758) - Egyike azoknak a specialista nappali lepke fajoknak, amelyek fejlődési stádiumai és imágói más élőhelytípust igényelnek. A hernyók a vegyes lomboserdők lágyszárúszintjében tenyésző keltike (Corydalis spp.) fajok leveleit fogyasztják, a lepkék pedig a nyíltabb, napsütéses erdőszegélyeken, erdei tisztásokon, réteken töltik az életük legnagyobb részét. Az imágók aktív viráglátogatók, de a lepkék udvarlása, párzása is a nyílt élőhelyeken történik. Kercaszomoron elsősorban a patak menti réteken találkoztunk példányaival, a keltikék a Kerca-völgyet szegélyező idős tölgy és bükk lomberdők mellett korábban rendszeresen kaszált, majd mintegy 40-50 éve felhagyott kaszálórétek helyén természetesen kialakult égeres-kocsányostölgyes állományokban tenyésznek. Ide valószínűleg a korábbi szekérutak mentén meghagyott idős tölgy fasorok mentén terjedt. Magyarországon védett faj, szerepel az Európai Unió Élőhely Direktíva (Natura 2000) II. és IV. függelékében. Iphiclides podalirius (Linnaeus, 1758) - Magyarországon az 1980-as évekbeli megritkulását követően újra elterjedt, Kercaszomoron is gyakori faj. Védett. PapHio machaon Linnaeus, 1758 - Magyarországon általánosan elterjedt, Kercaszomoron általában nem gyakori faj. Védett. Pieridae Colias hyale (Linnaeus, 1758) - A Kerca mentén rendszeres, de nem gyakori faj, elsősorban szárazabb réteken figyelhető meg. Colias erate (Esper, [1805]) - Az Őrség területéről korábban nem volt ismert, 2005 igen száraz augusztusában több példány is előkerült a Kerca-menti rétekről, mindenféle gyeptípusból. Valószínűleg alkalmi vándorlás során jutott el az Őrségbe, mivel 2005 után nem voltak újabb adatai. Colias croceus (Geoffroy in Fourcroy, 1785) - Vándor faj, amely a Kerca-menti réteken rendszeresen, melegebb nyarak alkalmával nagyobb számban is megjelenik. Gonepteryx rhamni (Linnaeus, 1758) - Elteijedt és gyakori faj, lárvális tápnövénye, a kutyabenge (Frangnla alnus) a Kerca-menti ligeterdők szegélyében tömegesen tenyészik. Leptidea sinapis (Linnaeus, 1758) és Leptidea reali Reissinger, 1989 - A két faj, markomorfológiai jegyek alapján nem elkülöníthető, Közép-Európában azonos élőhelyeken tenyésznek. Szlovéniai vizsgálatok alapján a szomszédos Goricko Tájpark határmenti területein a két faj nagyjából azonos gyakorisággal mindenfelé előfordul (Verovnik szóbeli közlés). A Kercaszomor környéki összes élőhelytípusban megtalálhatók. Aporia crataegi (Linnaeus, 1758) - Őrségi előfordulása atipikus, a faj elsősorban melegebb dombvidékeken és az Alföldön elterjedt. Itteni kisebb kolóniái rendszeresen áttelepülnek, Kercaszomoron egyes években lokálisan gyakori majd évekre eltűnik. Pieris brassicae (Linnaeus, 1758) - Általánosan elterjedt, Kercaszomoron csak egyes években gyakoribb faj. Pieris rapae (Linnaeus, 1758) - Általánosan elterjedt és gyakori faj. Pieris napi (Linnaeus, 1758) - Általánosan elterjedt és gyakori faj. Pontia edusa (Fabricius, 1777) - Melegkedvelő faj, az Őrségben, így Kercaszomoron is csak belső vándorlások alkalmával, egyesével jelenik meg. Anthocharis cardamines (Linnaeus, 1758) - Általánosan elterjedt és gyakori faj. Riodinidae Hamearis lucina (Linnaeus, 1758) - Erdőszegélyek, tisztások karakterfaja, ilyen jellegű élőhelyeken Kercaszomor környékén sem ritka.