Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok VI. - Natura Somogyiensis 19. (Kaposvár, 2010)

TANÁCS L., KÖRMÖCZI L. & ZAKAR E.: A Duna-Tisza közi homoki sztyepprétek vadméh-közösségének hosszú távú változásai

TANÁCS L., KÖRMÖCZI L. & ZAKAR E.: VADMÉH-KÖZÖSSÉGEK 205 Vizsgálati eredmények a.) A vadméhközösség faunisztikai szempontok szerinti értékelése a 2006-20072008-as és a 1977-78-79-es felvételezések során. A 2006-07-08-ban történt felvételezések során 972 Apoidea példány gyűjtöttünk be, a fajszám 93 volt. Ez a vadméh mennyiség 3 év során 8-10 ha területen mutatkozott. Kis területen, relatíve nagy az Apoidea fajok száma, habár az utóbbi években csökkent a vadméh fajok diverzítása (1. táblázat). 2006-07-08-as gyűjtések során Kisbugac-puszta faunájában jelentős fajszámmal képviseltették magukat a selyemméhek, mint a Hylaeus angustatus (Schenck, 1861), H. brevicornis Nylander, 1852, H. confusus Nylander, 1852, H. gibbus Saunders, 1850, H lineolatus (Schenck, 1861), H. signatus (Panzer, 1798), H. styriacus Förster, 1871, H. variegatus (Fabricius, 1798). E nyolc faj jelenléte jelentős, hiszen a hazai Hylaeus vadméh fauna kb. egyötödét teszik ki, annak ellenére, hogy a példányszám szerint az arányuk (2,98 %) nem jelentős a közösségen belül. A faunán belül a bányászméhek fajszáma (Andrena ßavipes Panzer, 1799, A. labiata Fabricius, 1781, A lathyri Alfken, 1899, yí. marginata Fabricius, 1776, A. morio Brullé, 1832, A. nasuta Giraud, 1863, A. nycthemera Imhoff, 1866, A. oralis Morawitz, 1876, A. óvatnia (Kirby, 1802), A. pilipes Fabricius, 1781, A. pyropygia Kriechbaumer, 1877, A. scita Eversmann, 1852, A. thoracica (Fabricius, 1775), A. tibialis (Kirby 1802) nem jelentős, viszont a példányszám szerinti aránya (5,35%) számottevő. A karcsúméh fajokat EBMER (1969-71) taxonómiai szempontból két nagy csoportba sorolta. Ezek a Halictus és Lasioglossum genuszok. 2006-07-08-ban gyűjtött Halictus fajok: Halictus confusus perkinsi Blüthgen, 1925, H. eurygnathus Blüthgen, 1931, H. leucaheneus Ebmer, 1972, H. maculatus Smith, 1848, H. patellatus Morawitz, 1873, H. quadricinctus (Fabricius, 1776), H. sajoi Blüthgen, 1923, H. scabiosae (Rossi, 1790), H. sexcinctus (Fabricius, 1775), H. simplex Blüthgen, 1923, H. pollinosus Sichel, 1860, H. seladonius (Fabricius, 1794), H. smaragdulus Vachal, 1895, H. subauratus (Rossi, 1792), H. tectus Radoszkowski, 1875. E 15 Halictus fajnak a vadméh közösségen belüli részaránya 6,69% volt 2006-08-között. Lasioglossum fajok: Lasioglossum calceatum (Scopoli, 1763), L. convexiusculum (Schenck, 1853), L. discum (Smith, 1853), L. limbellum (Morawitz, 1876), L. malachurum (Kirby, 1802), L. nigripes (Lepeletier, 1841), L. pygmaeum (Schenck, 1853), L. rufitarse (Zetterstedt, 1838). Nyolc Lasioglossum fajnak közösségen belüli %-os értéke 12,76. Jelentősebb, mint a Halictus fajok részesedése. Viszont a két karcsúméh genusz {Halictus, Lasioglossum) aránya jelentős 19,45%-kal, amely a közösségnek majdnem az ötödét képezi. Pseudapis diversipes (Latreille, 1806), P.femoralis (Pallas, 1773), P. unidentata (Olivier, 1811) fajok számottevő arányban 7,92%-kal voltak jelen a vadméh közösségben. A területen begyűjtésre került a Megachile apicalis Spinola, 1808, M centuncularis (Linnaeus, 1758), M ericetorum Lepeletier, 1841, M laechella Curtis, 1828, M. maritima (Kirby, 1802), M pilidens Alfken, 1924, M. rotundata (Fabricius, 1787), M. versicolor Smith, 1844. Megachile fajok a vadméh közösség legnagyobb hányadát képezték 23,36%-kal. Gyűjtéseink során előfordult Hoplitis, Osmia fajok: Hoplitis adunca (Panzer, 1798), Osmia aurulenta (Panzer, 1799), O. brevicornis (Fabricius, 1798), O. caerulescens (Linnaeus, 1758), O. melanogaster Spinola, 1807, O. niveata (Fabricius, 1804). A Hoplitis és az Osmia fajok egyedeinek az aránya az Apoidea közösségen belül 4,53%.