Muskovits József - György Zoltán - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország hangyadarazsai - Natura Somogyiensis 18. (Kaposvár, 2011)
Határozókulcsok
10 NATURA SOMOGYIENSIS pontozott, fényes. A tor a vörösbarna előhát, középhát és a szárnypikkelyek kivételével fekete, de egyszínű vörösbarna és egyszínű fekete is lehet. A fej, a potroh fekete, a csáp, a lábak sötét szurokbarnák, csaknem feketék. Az egész test hosszú, ritka, felálló, világos szőrökkel, amelyek nem alkotnak sem szőrfoltot, sem szőrsávot (173. ábra). 7-9 mm. Physetopoda cingulata (COSTA, 1858) 16 (15) A fejtető nem domborodik ki magasan. 17 (18) Az előhát és a középhát fekete, a hátpajzs rozsdavörös, de néha az is fekete. A fejpajzs gyengén homorú, közepén Y-alakú kiemelkedéssel. A rágó háromfogú, de csak erősebb nagyításnál láthatók a csúcs alatti kis fogacskák. A rágó a közepétől a töve felé feltűnően erősen kiszélesedik. A 2. csápostoríz nagyjából 2-szer olyan hosszú, mint az 1., és nagyjából olyan hosszú, mint a 3. A pontszemek eléggé nagyok. A tor nagyjából 1,5-szer hosszabb, mint amilyen széles. A hátulsó csípők belső oldala, továbbá az 1. haslemez a középvonalában éllel. Egyszínű fekete, kivéve a szárnypikkelyeket, a hátpajzsot és a csáptövek mögötti dudorokat, amelyek rozsdavörösek. (Néha a hátpajzs is fekete.) Az egész test ritkás, felálló, világos szőrökkel, amelyek azonban sehol sem alkotnak jellegzetes foltokat vagy sávokat, kivéve a 2. és 3. hátlemezt, ahol a világos szőrökből gyenge szőrsáv van a hátlemezek hátulsó szélén. A középtor és a szárnypikkelyek lesimuló, ritkás, sötétebb szőrökkel is. A szárnyak átlátszók. Kistermetű faj (181. ábra). 6-9 mm. Physetopoda scutellaris (LATREILLE, 1792) 18 (17) Az előhát és a középhát rozsdavörös, a hátpajzs fekete. A fejpajzs harántos, sima, fényes felülettel, és két csúcs előtti fogacskával, valamint hosszanti éllel, amely a fejpajzs hosszának nagyjából 1/3-át eléri. A rágó háromfogú (103. ábra). A 2. csápostoríz 1,3-1,4-szer olyan hosszú, mint az 1., és valamivel hosszabb, mint a 3. A hátulsó csípők belső oldala éllel. Az 1. potrohszelvény rövidebb, mint a legnagyobb szélessége. Az 1. haslemez hosszanti éllel. A fej, a potroh, a csáp, a lábak és a tor fekete, az előhát, a középhát, és a szárnypikkelyek rozsdavörösek. A középhát, a szárnypikkelyek és a 2. hátlemez középső részei ritkás, fekete vagy sötét szőrökkel, a test többi része és a lábak ritkás, világos szőrökkel, amelyek a potrohszelvények hátulsó szélén gyenge sávot alkotnak, a legsűrűbbet a 2. hátlemezen. A szárnyak kissé sötétek, alig átlátszók (175. ábra). 5-10 mm. Palearktikus elterjedésü, Bánátból (Szerbia) származó hím példány alapján leírt faj, amelynek nősténye nem ismert. Magyarországon nem ritka (20. ábra). A hímek gyakran találhatók a vadmurok (Daucus carota L.) virágzatán. Ismert fogási időszak: VI. 25—VIII. 12. Elterjedés: Ausztria, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Kazahsztán - Dagesztáni hangyadarázs Physetopoda daghestanica (RADOSZKOWSKI, 1885)
