Muskovits József - György Zoltán - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország hangyadarazsai - Natura Somogyiensis 18. (Kaposvár, 2011)
Határozókulcsok
10 NATURA SOMOGYIENSIS Elterjedés: Ausztria, Bulgária, Görögország, Macedónia, Magyarország, Románia, Oroszország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, valamint Kazahsztán, Üzbegisztán és Szíria - Gyaloghangyadarázs Myrmilla (Pseudomutilla) glabrata (FABRICIUS, 1775) 3 (2) Nőstények: a csáp 12-ízű, a toron felül nem különböztethetők meg a torszelvények. 4 (7) A fej csáptő mögötti része teljesen fekete vagy sötétbarna (többnyire az egész fej sötét). 5 (6) Az 1. potrohszelvény nyúlványa horgasan hátrahajló. A tor hátul alig szélesedik ki, oldalai majdnem párhuzamosak (39. ábra). A rágó háromfogú, a csúcsa felé kiszélesedik (89. ábra). A 4. és 5. hátlemez hátulsó részén a világos szőrzet gyér, nem feltűnő. A fej pajzs elülső széle többé-kevésbé egyenes. A csáptő mögötti dudor nem feltűnően magas; alacsony él húzódik a dudor és a szem között. A tor szögletes, sokkal hosszabb, mint amilyen széles. A Magyarországon előkerült példányok feje többnyire teljesen fekete, ritkán szurokbarna, a csáptő mögötti dudor vörösesbarna. A tor, a csáp, a fej pajzs, valamint a lábak rozsdavörösek, a combok sötétebbek. A potroh fekete, de ritkán az 1. potrohszelvény vörösbarna. A fej sűrű, rövidebb, világosabb, és ritkás, hosszabb, felálló, sötétebb szőrökkel, a fejtető (halánték), és a rágók előtti felület, valamint a lábak világos szőrökkel, a potroh sűrű, lesimuló, fekete szőrökkel, és ritkás, felálló, világosabb szőrökkel is. A 2. hátlemezen lévő szőrsáv középen, előrefelé háromszög alakúan megnyúlik, a 3. hátlemezen a világos szőrsáv a hátlemez egész felületére kiterjed. Nagysága két kategóriába esik: a kisebbik 3-5 mm közötti, a nagyobbik 6-9 mm közötti. A kisebbik méretváltozatot Invrea (1958) „Myrmilla calva forma perparvula" néven említette. (Természetesen ez az elnevezés ma már érvénytelen). A feltűnő méretbeli különbségnek az eltérő nagyságú gazdaállatok lehetnek az okai (153. ábra). 3-9 mm. Palearktikus elteijedésű faj. Hazánkban (a homokos területek kivételével, ahol viszonylag ritka) szinte mindenütt előfordul. Kimagaslóan ez a leggyakoribb magyarországi hangyadarázsfaj (5. ábra). Gyakran előkerül még a lakott területeken, utcákon is. Élősködő tevékenységét Halictus-fajok fészkeiben figyelték meg. A közel 3800 vizsgált példány között 2 rendellenes fejlődésű (ginandromorf) alak is volt (202. ábra). Ismert fogási időszak: IV. 12—XI. 1. Elterjedés: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Észak-Afrika (Marokkó, Tunézia, Líbia, Egyiptom) - Közönséges hangyadarázs Myrmilla {Myrmilla) calva (Villers, 1789) 6 (5) Az 1. potrohszelvény nyúlványa apró, előreálló, alig látható. A tor hátul erősen kiszélesedik, jóval szélesebb, mint elöl (40. ábra). A rágó háromfogú, a csúcsa felé nem szélesedik ki (92. ábra). A 4. és 5 hátlemez hátulsó részén a világos szőrzet ugyanolyan dús, mint a 2. és 3. szelvényen. A fejpajzs lapos, elöl harántbemélyedéssel, a harántbemélyedés szélein egyegy kis foggal, amelyek közelebb vannak a rágók tövéhez, mint egymáshoz. A csáptő mögötti dudor kicsi, nem kúp alakú. A tor nagyjából 1,4-1,5-szer hosszabb, mint amilyen a legkisebb szélessége. A fej és a potroh fekete, néha a fejtetőn
