Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
KEVEY, B.: A Zselic szurdokerdei (Polysticho setiferi-Aceretum pseudoplatani Kevey in Borhidi et Kevey 1996)
Natura Somogyiensis 17 35-60 Kaposvár, 2010 A Zselic szurdokerdei (Polysticho setiferi-Aceretum pseudoplatani Kevey in Borhidi et Kevey 1996) KEVEY BALÁZS 1' 2 'Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék 2Pécsi Tudományegyetem, Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. E-mail: keveyb@ttk.pte.hu K EVEY , B.: The ravine forests of the Zselic Hills (Polysticho setiferi-Aceretum pseudoplatani Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Abstract: This paper describes the phytosociological characteristics of the ravine forests found in the Zselic Hills, SW Hungary. The studied stands are relatively well separated from the ravine forests occurring in the mountain ranges of Hungary. They are moderately similar to the ravine forests in the Western Balkan due to their submediterranean elements (Scutellario altissimae-Aceretum [Horvát A. O. 1958] Soó et Borhidi in Soó 1962; Chrysanthemo macrophyllo-Aceretum [1. Horvat 1938] Borhidi 1963b; Omphalodo vernae-Aceretum P. Kosir et Marincek 1999; Dryopterido affini-Aceretum P. Kosir 2005a). This forest type is identified with the ravine forests (Polysticho setiferi-Aceretum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) found in the Zala Hills. Keywords: Syntaxonomy, landscape protection area, submediterranean deciduous forests, cluster-analysis.. Bevezetés Zselicben a szurdokerdők csak igen eldugott völgyekben találhatók (1. ábra). E szurdokokra 1984-ben Németh Ferenc hívta fel figyelmemet, aki a Bőszénfa melletti „Paphegy" egyik völgyébe vezetett el. Még ebben az időben a Természettudományi Múzeum Növénytárában egy - Jávorka Sándor által 1927-ben gyűjtött - Phyllitis scolopendrium példányt találtam az alábbi helymegjelöléssel: Jn fossa alta umbrosa lössacea ad Kaposmérő, versus Bárdi Bükk unacum Polysticho lohato, alt ca. 150 m". A herbáriumi címke felirata tehát egy idős, nedves löszárokra utalt, amelyben a Phyllitis scolopendrium egy másik szurdokerdei növénnyel, a Polystichum aculeatum fajjal együtt fordul elő. Hasonló megjelölést olvastam MARIÁN (1953) cikkében is, aki a Phyllitis scolopendrium fajról a következőket írja: „Szentbalázs határában a Cserénfa-erdő kilóméterekre elhúzódó mély vízmosásos rendszerében nagy mennyiségben található". Ezen adatokból arra következtettem, hogy a Zselicben szórványosan többfelé is találhatók kisebb szurdokerdők. Kaposmérő közelében sajnos többszöri alapos keresés ellenére sem sikerült megtalálnom a Phyllitis scolopendrium fajt (talán kihalt azóta?), Szentbalázsnál (a községhatár szerint helyesebben Cserénfánál) viszont Marián Miklós útbaigazításával rábukkantam. Röviddel ezután felvettem a kapcsolatot két Zselicben kutató amatőr botanikussal is (Novacsek Péter, Z. Horváth József), akik újabb szép szurdokvölgyekbe vezettek el. Mivel BORHIDI (1963a, 1984) kitűnő zselici monográfiájában a szurdokerdőkről még nincs szó, elhatároztam, hogy felmérem e fragmentális szurdokerdőket.
