Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)

AMBRUS, A., Kiss, Sz., SÁFIÁN, SZ., HORVÁTH, B. & HORVÁTH, Á.: A sárga gyapjasszövő - Eriogaster catax (Linnaeus, 1758) európai jelentőségű populációja Váton (Lepidoptera: Lasiocampidae)

AMBRUS ET AL.: ERIOG

ASTER CATAX 295 gyakorlóteret átszelő tankcsapások kij árt nyomaiban pedig ideiglenes vizes mikrohabitatok alakulnak ki. Allománybecslés transzekt menti hernyófészek-számlálással A sárga gyapjasszövő imágói igen gyenge eredménnyel monitorozhatók, mivel a faj csak kivételes körülmények között jelenik meg nagyobb mennyiségben a mesterséges fényforrások körül, amelyet a váti populáció lámpázásos kontrollvizsgálatai igazoltak. A kétszeri alkalommal végzett lámpázás is csak pár egyedet eredményezett, ezért a lámpázásos vizsgálatot - a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program ajánlásával - ellentétben (

RONKAY 1997) nem tartjuk alkalmasnak a sárga gyapjasszövő populációinak egzakt vizsgálatára. Sokkal egyszerűbb volt a hernyók detektálása és felmérése, ugyanis az első három lárvastádiumban az összes hernyó a tápnövényen, szövedékben tartózkodik, amelynek számszerű felvételével jó közelítéssel megkapható a populáció (lárvális stádiumú) egyedszáma. Mivel a hernyók L2-L3 stádiumban már nagyobb fészket készítenek, egy transzekt mentén jó eséllyel minden hernyófészek megtalálható. A populáció közelítő méretét a fészkekben való hernyók számlálásával és a fészek mérete alapján való egyedszámbecsléssel becsültük meg. A lőtér a gyakorlatozás alatt használt földúthálózattal rendelkezik, amelyeket transzektekként használtunk. A transzektek mentén két oldalt 5-5 méteres bokorsávban számoltuk a hernyófészkeket (és egyedeket), a területarányos egyedsűrűség figyelembe vételével pedig a hernyók egyedsűrűséget kiszámoltuk a gyakorlótér teljes területére. Az utak területét, az erdősávokat, és a bokrokkal egyáltalán nem borított nyílt területeket (élőhelyként nem funkcionáló mátrixterületeket) légifotón azonosítottuk és kivettük a teljes területből. Szintén kivételre került a 2009-ben átadott M86-OS gyorsforgalmi út Vát községet elkerülő, a Natura 2000 területet is érintő szakaszának becsült területe. A transzektek mentén elterülő élőhely-struktúráját a teljes terület átlagos élőhely-struktúrájának feleltettük meg, amelyben előfordultak kisebb nyílt (üres) területek, illetve tápnövényként egyáltalán nem használt seprőzanóttal (Sarothamnus scoparius) vagy egyéb fás növényzettel borított kisebb területfoltok is. Eredmények A 2008-as felmérés során egyetlen 500m-es transzekt mentén mértük fel a hernyófészkeket, és ez alapján becsültük a populáció nagyságát. A transzekt menti számlálás során 243 hernyófészket találtunk, a fészkek átlagos hernyószáma 55 egyed volt, amely 26 800 hernyó/hektár sűrűségnek felel meg. Ezt a sűrűséget felszoroztuk a gyakorlótér (korrigálatlan) teljes területével (640 hektár), ami egy óriási populációméretet, 17 152 000 egyedet eredményezett. Ennek megerősítésére 2009-ben terveztük a populáció újra felmérését, amelyet nagyobb mintaszám mellett és az élőhelyek korrigálásával végeztük el. A felmérésre 2009. áprilisában került sor, összesen 6 transzekt felvételével, amelyeket a gyakorlótér különböző pontján jelöltünk ki kedvezményezett kiválasztással, kihasználva a terep adta lehetőségeket. A transzektek együttes hossza 1678 méter volt, amelyek jobb és bal oldalon 5-5 méteres sáv felvételével számolva összesen 1,68 hektár területet fedtek le. Ez a terület a teljes korrigálatlan területnek csak mintegy 0,26%-a, amely a légifotón az élőhelyként nem szóba jöhető területek (179 hektár) azonosítása és kivétele után ez 0,36%-ra emelkedett. A transzektek mentén összesen 924 hernyófészek egyedszámát vettünk fel, a fészkekben átlagosan 47,25 egyed fejlődött, a populáció sűrűsége pedig átlagosan 24 897 egyed/hektár volt. A váti gyakorlótér korrigált, teljes területére a 2009-es felmérés alapján 11 477 517 egyedet becsültünk (1. táblázat). Fontos megje-