Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)

KEVEY, B.: A Zselic szurdokerdei (Polysticho setiferi-Aceretum pseudoplatani Kevey in Borhidi et Kevey 1996)

40 NATURA SOMOGYIENSIS % 60 50 40 30 20 10 0 5. ábra. A Fagetalia fajok csoporttömege Dél-Dunántúl szurdokerdeiben DZ: Dél-Zala (Kevey 2008a: 26 felv.); Zd: Zákányi-dombok (Kevey 2008b: 5 felv.); Zs: Zselic (Kevey ined.: 50 felv.); Vs: Völgység (Kevey ined.: 10 felv.); NyM: Nyugati-Mecsek (Kevey 1997: 40 felv.); KM: Keleti-Mecsek (Kevey 1993: 26 felv.); Vhg: Villányi-hegység (Kevey 1984: 5 felv.); Gd: Geresdi-dombság (Kevey ined.: 18 felv.) taurina, Chaerophyllum aureum, Helleborus odorus és Scutellaria altissima (KEVEY 1993, 1997). Földrajzi távolságban a Zselichez legközelebb a Nyugati-Mecsek áll, ezért a két táj szurdokerdeit bináris cluster-analízissel hasonlítottam össze. Többféle fúziós algoritmussal és hasonlósági index segítségével végzett elemzés hasonló eredményeket hozott. Ezek szerint a két szomszédos táj szurdokerdeiből készült felvételek a dendrogramon elkülönülnek, bár a különbség közöttük nem túl nagy (6. ábra). A Magyar-középhegységben és Dél-Dunántúlon vannak olyan tájak, ahol a szurdokerdők csak fragmentálisak. A Zselic és egyéb földrajzi tájak szurdokerdeinek összehasonlítására csak olyan tájakról készült cönológiai táblázatokat használtam fel, amelyek viszonylag tipikus szurdokerdőket reprezentálnak: Tornai-karszt (JAKUCS 1967a), Bükk (JAKUCS 1967a), Vértes (ISÉPY 1968), Bakony (FEKETE 1963, KEVEY 2008a), Keszthelyihegység (KEVEY ined.), Dél-Zala (KEVEY ined.), Nyugati- és Keleti-Mecsek (KEVEY 1993, 1997), Boszniából pedig Perucica (FUKAREK - STEFANOVIC 1958). E tájak felvételi anyagát kvantitatív cluster-analízissel hasonlítottam össze a %-ban kifejezett K-értékekkel. Az elemzés eredményeként valamennyi dendrogramon a középhegységi (Scolopendrio-Fraxinetum: Tornai-karszt, Bükk, Vértes, Bakony) és a Dél-Dunántúli (Polysticho setiferi-Aceretum: Dél-Zala, Zselic; Scutellario altissimae-Aceretum: Nyugati- és Keleti-Mecsek) szurdokerdők egy-egy külön csoportot alkotnak. A zselici állományok közvetlenül a dél-zalai Polysticho setiferi-Aceretum társuláshoz kapcsolódnak. Érdekes azonban, hogy a Keszthelyi-hegység szurdokerdeje (ScolopendrioFraxinetum) a dendrogramon a dél-dunántúli csoportba került, míg a boszniai Chysanthemo macrophyllo-Aceretum (Perucica) valamennyi hazai asszociációtól elkülönül (7. ábra).