Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
KÖRTÉSI, G. & MOLNÁR, T G.: Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)
306 NATURA SOMOGYIENSIS 6. táblázat: A Rana dalmatina egyedek vizsgált paramétereinek évek szerinti összehasonlítása Paraméter (hosszúság) P= Rana dalmatina Paraméter (hosszúság) P= 2008 (N=l 1) 2009 (N=10) Paraméter (hosszúság) P= Mean S.D. Min. Max. Mean S.D. Min. Max. Test 0,015 4,65 1,75 2,30 6,70 2,97 0,97 1,70 4,30 Hátsó végtag NS 7,50 3,29 2,70 12,50 5,58 2,26 2,70 9,60 Teljes NS 11,21 4,63 4,20 17,80 8,26 3,16 3,80 13,40 Ezzel szemben a 2009-ben befogott egyedek átlagos testhossza 2,97 cm volt, ezek szórása (±0,97) pedig az előző évihez képest lényegesen kisebb volt. Az előző vizsgálathoz hasonlóan (.Bombina variegata egyedeken végzett azonos vizsgálat) itt is hasonló méretbeli különbségeket tapasztaltunk a többi vizsgált paraméter esetében is. A hátsó végtagok közötti eltérés (1,92 cm) már nagyobb volt, mint a testhossz esetén mért különbség, míg a teljes hossz esetén tapasztaltuk a legnagyobb differenciát (2,95 cm). A Bombina variegata egyedektől eltérően itt a különböző években mért hossz adatok szórása között már minden vizsgált paraméter esetében nagyobb különbségeket tapasztaltunk, a testhossz esetében 0,78 cm, a hátsó végtag hossza esetében 1,03 cm, a teljes hossz esetében, pedig már 1,47 cm volt az eltérés. Összességében elmondható, hogy a 2008-ban befogott Rana dalmatina egyedek nagyobbnak bizonyultak, azonban a felmérés két éve alatt elég alacsony számban sikerült befogni e faj egyedeit. A Bombina variegata példányokon végzett hasonló vizsgálattól eltérően, itt az egyes években közel azonos volt a vizsgált egyedszám. A Rana dalmatina egyedek adatai a 6. táblázatban láthatóak. Következtetések A felmérés során az egyes fajok egyedszáma, valamint e fajok élőhelyeinek a száma alacsonyabbnak bizonyult a korábbi, MARIÁN (1998) által készített fajlistához képest, azonban a vizsgálat a Zselicnek csak egy töredékére és azon belül is csak az időszakos vizek egy részére terjedt ki. MAJER (2001a) által közölt faj listán az adatok egész Somogy megyére vonatkozóak, így fajlistánkkal nem volt összehasonlítható. A nemrégiben, Gyűrüfü térségéről (KOVÁCS 2009) készített faj listával mutatja a legnagyobb hasonlóságot a Zselici TK. időszakos vizeiben fellelt kétéltű fajok listája. A Bombina variegata egyedek élőhelyek szerinti összehasonlításában azt tapasztaltuk, hogy az elsődleges élőhelyüket alkotó források vizében átlagosan kisebb testméretet értek el, mint a másodlagos élőhelyüket jelentő keréknyomok vizében, azonban a vizsgált keréknyomok között kisebb számban voltak a jól záródó lombkoronájú erdőkben, míg nagyobb számban az erdők szélén, napsütéses helyen lévők. Utóbbit, valószínűleg magasabb hőmérsékletük, és bőségesebb táplálék ellátottságuk miatt, szívesebben keresik fel a békák. Rana dalmatina egyedek a magassásos élőhelyről kerültek elő legnagyobb számban, valamint a békák átlagos testmérete is itt bizonyult a legnagyobbnak. Ez nagy valószínűséggel a sűrűbb aljnövényzet hatásaként tudható be, amely biztonságosabb élőhelyet jelent számukra. A felmérés során feljegyzésre kerültek az egyedek hátsó végtagjainak hossz-, valamint teljes hossz adataik is, azonban úgy tapasztaltuk, hogy ezek az adatok igen változatosak,
