Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
KEVEY, B.: Töredékes cseres-tölgyesek a Zákányi-dombokon (Asphodelo-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996)
20 NATURA SOMOGYIENSIS növények (Cory dal is pumila, Fraxinus ornus, Potentilla alba, Pulmonaria angustifolia, Primula veris, Scutellaria columnae, Veratrum nigrum stb.). Másrészt a dél-dunántúli és a középhegységi erdőtársulásokat általában külön kezeljük, rendszerezzük. Ezek szerint a Zákányi-dombok cseres-tölgyeseit valamely dél-dunántúli asszociációval kell összehasonlítanunk. Állományaiban több szubmediterrán jellegű növényfaj is menedéket talál: Anemone trifolia, Knautia drymeia, Luzula forsten, Peucedanum verticillare, Primula vulgaris, Polystichum setiferum, Tamus communis. A szubmediterrán hatás ellenére viszont hiányoznak a délkelet-dunántúli (mecsekkörnyéki) cseres-tölgyesek (Potentillo micranthae-Quercetum dalechampií) sajátos fajai is (Doronicum Orientale, Fraxinus ornus, Paeonia banatica, Potentilla micrantha, Ruscus aculeatus, Tilia tomentosa stb.). A szomszédos belső-somogyi homokvidékről került leírásra az Asphodelo-Quercetum roboris nevű cseres-tölgyes, amely a Balatont nyugatról megkerülve eléri a Vasi-síkot és a Bakonyalját. A Zákányi-dombok és Belső-Somogy cseres-tölgyeseinek fajkészlete azonban eléggé különbözik (1. ábra). A Zákányi-dombok esetében új, lokális cseres-tölgyes társulás leírása nem lenne helyes, hisz atipikus - gyertyános-tölgyesek felé közeledő - állományokkal állunk szemben. A zákányi töredékes cseres-tölgyeseket helyesebb az Asphodelo-Quercetum roboris asszociáció olyan eljellegtelenedő állományainak tekinteni, amelyek - az Anemone trifolia és a Peucedanum verticillare akcidens jelenlétével - némi lokális sajátsággal rendelkeznek. E felfogás mellett szól az, hogy az Asphodelo-Quercetum állományai részben homokon, részben pedig kavicson találhatók. A Zákányi-dombokon e termőhelyi viszonyok adottak, bár a kavics alapkőzetet vékony lösztakaró fedi. Továbbá az elemzési eredmények szerint az Asphodelo-Quercetum állományai földrajzi tájanként amúgy is nagy változékonyságot mutatnak. A cluster-analízissel kapott dendrogramon a csoportok ugyanis meglehetősen nagy különbözőség mellett kapcsolódnak (2. ábra). Ennek 2. ábra: Genyőtés cseres-tölgyesek (Asphodelo-Quercetum roboris) dendrogramja (hasonlósági index: Baroni-Urbani-Buser; fúziós algoritmus: complete link) 1/1-10: Bakonyalja „Fenyőfői-erdő" (Kevey ined.); 2/1-10: Bakonyalja „Széki-erdő" (Tallós 1959); 3/1-10: Bakonyalja „Felsőnyirádi-erdő" (Szodfridt-Tallós 1964); 4/1-10: Zákányi-dombok (Kevey ined.); 5/1-12: Belső-Somogy (Kevey ined.).
