Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
FARKAS, S.: Magyarország szárazföldi ászkarákfaunája (Isopoda: Oniscidea): Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, 1838)
FARKAS S.: TRACHELIPUS NODULOSUS (C. L. KOCH, 1838) 129 A gravid nőstények - testméretüktől függően - 14-40 utódot hoznak létre, mely érték kedvező időjárási körülmények esetén lehet magasabb is (32-75 utód/nőstény). A faj szaporodásbiológiájával és egyedfejlődésével kapcsolatban további adatokat találunk RADU és TOMESCU (1971), TOMESCU et al. (1979, 1992) közleményeiben. Ökológia Az egyedek túlélését alapvetően a szaporodási időszak alatt rendelkezésre álló, megfelelő mikroélőhelyek, menedékek mérete befolyásolja (HORNUNG 1989). A populációk méretének évenkénti ingadozása mikroklímatikus tényezőkkel hozható összefüggésbe, ezen belül elsősorban a szaporodási időszak alatti csapadékmennyiség fejt ki döntő hatást. A faj aggregált diszpergáltságú, mely részben az élőhely heterogenitása, részben az évszakokkal összefüggő klimatikus változások hatására alakul ki. Egy későbbi vizsgálatban (HORNUNG 1991) különböző nyílt vegetációk ászkarák közösségeit hasonlították össze. A T. nodulosus aránya kiemelkedően magasnak bizonyult a száraz, alacsony víztartalmú homoktalajokon kialakult, szélvájta buckaközökben a Festucetum vaginatae, a Potentillo-Festucetum pseudovinae és a Molinio-Salicetum rosmarinifoliae társulásokban. TAJOVSKY (1998) különböző élőhelyeken végzett vizsgálatai alapján a faj déli kitettségű, száraz mészkő sziklagyepekben (Poa badensis-Festucetum pallentis), szőlőültetvényeken, valamint a félruderális Agropyro-Rumicion crispi társulásokban fordult elő. Egy, a Dél-Dunántúlon végzett kutatás során (FARKAS et al. 1999) a faj egyetlen példánya egy telepített lucfenyvesből került elő, míg a szomszédos tölgyesben és a kettő közti átmeneti zónában nem került a talaj csapdákba a faj. A Rinya árterén, Bakháza közelében, a három élőhelyen (száraz legelő, másodlagosan kialakult kökény-bozót, akácos) elhelyezett talaj csapdák mindegyike gyűjtötte a fajt, de eltérő arányban (FARKAS 12. ábra: A T. nodulosus hazai elterjedése