Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Dunántúli-dombság és környéke szitakötő faunája - Natura Somogyiensis 16. (Kaposvár, 2010)

A terület körülhatárolása és felosztása

20 NATURA SOMOGYIENSIS 1. ALFÖLD 1.1. Duna menti-síkság 1.1.2. Csepel-Mohácsi-síkság 1.1.24. Tolnai-Sárköz 1.1.26. Mohácsi teraszos sík 1.4. Mezőföld 1.4.2. Duna-Sárvíz köze 1.4.21. Közép-Mezőföld 1.4.24. Sárvíz-völgy 1.4.25. Dél-Mezőföld 1.4.3. Nyugat-Mezőföld 1.4.31. Enyingi-hát 1.4.32. Kálóz-Igari löszhátak 1.4.33. Sió-völgy 1.5. Dráva menti-síkság 1.5.11. Dráva-sík 1.5.12. Fekete-víz síkja 1.5.13. Nyárád-Harkányi-sík 3.NYUGAT-MAGYARORSZÁGIPEREMVIDÉK 3.4. Zalai-dombvidék 3.4.2. Kelet-Zalai-dombság 3.4.22. Principális-völgy 3.4.23. Zalaapáti-hát 3.4.24. Alsó-Zala-völgy 3.4.25. Zalavári-hát 3.4.3. Muravölgyi-s ík 4. DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti-sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra 4.2. Külső-Somogy 4.2.11. Nyugat-Külső-Somogy 4.2.12. Kelet-Külső-Somogy 4.2.13. Dél-Külső-Somogy 4.3. Belső-Somogy 4.3.11. Marcali-hát 4.3.12. Kelet-Belső-Somogy 4.3.13. Nyugat-Belső-Somogy 4.3.14. Közép-Dráva-völgy 4.4.Mecsek és Tolna-Baranyai- dombvidék 4.4.1. Mecsekvidék 4.4.11. Mecsek-hegység 4.4.12. Baranyai-hegyhát 4.4.2. Tolnai-dombság 4.4.21. Völgység 4.4.22. Tolnai-hegyhát 4.4.23. Szekszárdi-dombság 4.4.3. Baranyai-dombság 4.4.31. Pécsi-síkság 4.4.32. Geresdi-dombság 4.4.33. Villányi-hegység 4.4.34. Dél-Baranyai-dombság 4.4.4. Zselic 4.4.41. Észak-Zselic 4.4.42. Dél-Zselic A Kelet-Zalai-dombságon pl. részben már érezhető az Alpokalja hatása, ami a mérsékelten hűvös éghajlatban nyilvánul meg. A Balaton-medencének is ismerünk kisebb mérsékelten száraz jellegű részeit (Somogyi parti-sík, Balatoni-Riviéra). Főleg a Mezőföld egyes területeire (Közép- és Dél-Mezőföld, Enyingi-hát stb.) jellemző a mérsékelten száraz éghajlat. Még a Zselicet is magában foglaló Mecsek és TolnaBaranyai-dombvidék is nagyrészt a mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlati típusba tartozik. Csupán a Mecsek magasabb csúcsait sorolják a mérsékelten hűvös (és mérsékelten nedves) típusba. A szitakötő fauna összetételében az éghajlat mellett a terület vizeinek változékonysága és gazdagsága inkább a meghatározó. A szerző korábbi faunisztikai munkáihoz hasonlóan fontosnak tartja, hogy adatai mások számára megfeleljenek a modern adatfeldolgozás követelményeinek. Ezért megadja a jelen kötetben szereplő adatokhoz hozzárendelhető gyűjtőhelyek UTM kódját, valamint földrajzi koordinátáit. Teszi ezt annak ellenére, hogy a szitakötő imágók,