Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): A Dunántúli-dombság és környéke szitakötő faunája - Natura Somogyiensis 16. (Kaposvár, 2010)

A fajok és lelőhelyadatok felsorolása

TÓTH S.: A DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG ÉS KÖRNYÉKE SZITAKÖTŐ FAUNÁJA 129 4,5 4 -I 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 l.|2. I. 1. 2. 3. 1 1. 2. 3. II. III. 1. 2. 3. 1. 2. 3, 87. ábra: A Somatochlora metallica fenológiája Lelőhelyei: Lárva: Zalavári-víz: 1993.05.24, 1 L,TS. Exuvium: Füredi-öböl: 1992.07.02, 1 E, TS. Imágó: Bányai-felsőtó: 2007.07.01, lc?, TS - Bázsai-öböl: 1993.06.01, lc? 1?, TS - Csapói-tó: 2006.07.01, 1?, TS - Fonyó-réti-tó: 1998.06.16, IS 1?, TS - Duna-ártér: 2000.06.13, IS, TS - Molnáribányató: 2009.07.22, IS, TS - Orffii-tó: 1996.07.11, lc?, TS - Pécsi-tó: 1999.06.23, lc?, TS - Piroska-tó: 2006.06.27, 19, TS - Pölöskei-horgásztó (TS): 2002.05.23, lc? 19; 2003.06.01, 23 - Püspökszentlászló: 1984.05.04, lc?, VM - Szent Imre-erdő: 1998.06.17, 1 9, TS - Téglagyári-tó: 1983.06.11, lc?, VT-Völgyi-rétek: 2005.07.15, lc?, TS. Megfigyelés: Szilágypusztai-halastó: 1994.07.02, lc?, TS - Tóközi-berek: 2007.05.20, lc?, TS - Üszögi-tó: 1994.07.02, 19, TS. Epitheca bimaculata bimaculata (Charpentier, 1825)-Kétfoltú szitakötő Előfordulása: Nyugat-szibiriai faunaelem, Európának főleg a középső, északi és keleti részében, továbbá Ázsia északi területein él. Szórványosan Magyarország minden nagytáján gyűjtötték. A vizsgált területen elsősorban Belső-Somogyból és a Balatonmedencéből ismerünk lelőhelyeit, egyelőre nem került elő a Duna menti-síkságon, valamint Külső-Somogyban (88. ábra). Irodalmi adatok: 4,8, 12, 14, 15, 19,29,30,31,32,37,39,44,45,46, 49 (1. táblázat). Lelőhelyeinek száma összesen: 27 Lelőhelyeinek száma kistájak szerint: BES (10), BME (8), DRS (2), MEF (1), MTB (3), ZAD (3). UTM hálómezők szerinti előfordulása: 10><10 km (19), 5x5 km (25), 2,5x2,5 km (27). 10*10 km-es UTM hálómezők szerinti előfordulása DÉVAI et al. (1994) hálótérképén: 4 Jellemzése: Kettő- vagy hároméves fejlődésű lárvája túlnyomórészt állóvizek lakója. Kedveli a tisztavizü, dús hínárnövényzetű kavicsbánya tavakat. Egyes években nagyon erős populációja élt pl. a Drávánál, a Patacsini-kavicsbányatavakban. Az állománya nagysága jól megbecsülhető lárvák gyűjtése, valamint lárvabőrök számbavétele alapján is. Imágója korán megjelenik és rövid ideig repül. A vizsgált területen április közepe és június eleje között találtunk imágókat. Rajzásának csúcsa május elején jelentkezett (89. ábra). Sérülékeny, de nem védett.