Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok IV. - Natura Somogyiensis 15. / Miscellanea 4. (Kaposvár, 2009)
Költő László: Előszó a Natura Somogyiensis 15. jubileumi kötetéhez a múzeum fennállásának 100. évfordulóján
5 Előszó a Natura Somogyiensis 15. jubileumi kötetéhez a múzeum fennállásának 100. évfordulóján Somogy megye természeti értékeinek feltárása, kutatottsága két élesen elkülönülő részre tagolódik. A megye északi határán elterülő Balaton - amely hazánk legnagyobb természeti kincse - tavi kialakulását, fejlődését, növény-, és állatvilágát már a múlt század első felében is átfogó módon vizsgálták. Az elmúlt években ugyancsak intenzíven kutatott területté vált - nemzeti parki státuszának (1996) köszönhetően - a Dráva-völgye is. A megye más területeit: a Zselicet, Külső-Somogyot, Belső-Somogyot és a Marcalihátat részben, vagy egyáltalán nem vizsgálták. A „Natura Somogyiensis” című sorozat célzatosan, folyamatosan tünteti el az említett hiányokat. A kézben tartott kötetben is több tanulmány érinti ezeket a kevésbé kutatott területeket, amellett, hogy a természettudományi gyűjtemény nemzetközi kitekintésben is jelentős gyűjteményének feldolgozására is törekszik. A sokrétű tanulmány-válogatás rávilágít a megye élővilágának erős balkáni kötődésére is. Somogy természeti, természetvédelmi értékeinek feltárásához a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai és az általuk szervezett kutatási programok a távolabbi és a közelebbi múltban egyaránt jelentős mértékben járultak hozzá. A Somogy Megyei Múzeumhoz kötődő természettudományi kutatásoknak, a gyűjtemények kialakulásának három jellegzetes periódusát tudjuk megkülönböztetni: A múzeumban a II. világháborúig gyűjtött természettudományi anyagot a háború során elpusztították, széthordták. A természettudományi muzeológia szempontjából az 1950-es évek hoztak nagy változást, ugyanis ezekben az években (1953-tól 1958-ig) Dr. Marián Miklós gimnáziumi tanár muzeológusként vizsgálta a megye flóráját és gerinces állatvilágát. Rendkívül jelentős gyűjtőmunkát folytatott, országos viszonylatban is komoly kétéltű- és hüllő gyűjteményt hozott létre. Somogyi eredményeiről negyvenkét publikációban adott hírt. Kutatásait két időszaki kiállításon mutatták be, és a múzeum akkori állandó kiállításának egyik legszinesebb része volt a Baláta-tó általa gyűjtött élőlényein keresztül bemutatott élővilága. Első publikációi között szerepelt a fehér gólya tudományos megfigyelése, leírása. Jelen kötetben az általa lefektetett alapokon nyugvó, azóta folyamatosan folytatott megfigyelés eredményeiről is kapunk tájékoztatást. A harmadik korszak kezdetét 1980-ra tehetjük, amikor a Somogy megyei múzeumi hálózatban ismét muzeológus-kutató kezdte meg munkáját, és a természettudományi gyűjtemény anyagát tekintve olyan méretű, és minőségű fejlődésen ment át, hogy erre alapozva 1985-ben már természettudományi osztály alakult. Azóta intenzív gyűjteménygyarapítással kialakult egy olyan természettudományi alapgyüjtemény, amely nemcsak Somogyból, Magyarországról, hanem a környező (sőt távolabbi) országokból is őriz jelentős gyűjteményi anyagot. Elsőként a Somogyi Múzeumok Közleményei sorozat 1992-es kötete reprezentálta azokat a kutatásokat, amelyek a megyében a közelmúltban folytak. Ez után hamarosan (2001-től) egy újabb, kifejezetten természettudományi tanulmánykötet-sorozatot köszönthettünk „Natura Somogyiensis” néven, amely rendszeresen közli a megyében folyó, de nem csak a megye területét érintő, természettudományos kutatások kiemelkedő eredményeit, és a Somogy Megyei Múzeum természettudományi gyűjteményében őrzött anyagok tudományos feldolgozását.
