Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok IV. - Natura Somogyiensis 15. / Miscellanea 4. (Kaposvár, 2009)
Fenyősi László: A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
214 Natura Somogyiensis és déli területein a Belső-Somogyi homokvidék terül el. A vizsgált terület nagyobb része a Belső-Somogyi homokvidékhez tartozik. A tengerszint feletti magasság 107-193 m közötti, az évi csapadék sokéves átlaga meghaladja a 700 mm-t. Jellemzőek az északdéli irányú buckavonulatok, továbbá az ezek között meghúzódó vizes élőhelyek (láptavak, halastavak). A területet számos vízfolyás hálózza át, az erdősültség 27,5%-os. A Zselicség a megye legerdősültebb területe (cca. 30% erdősültség), tengerszint feletti magassága 140-300 m, az évi csapadék átlagos mennyisége 710 mm. A Csurgó-Zákányi dombság tengerszint feletti magassága 150-280 m, csapadékos (750 mm) és szubmediterrán hatásokat mutató éghajlattal, illetve magasabb erdősültséggel (28 %) jellemezhető. A vizsgált területen 46 községet, továbbá az ezekhez tartozó 22 majort, tanyát kerestünk fel. A terület kiterjedése 1200 km2. 1991-ben - korábbi adatsorokra is támaszkodva - feltérképeztük a vizsgált területen található gólyafészkeket. Ezt követően évente július első hetében kerestük fel a fészkeket, s rögzítettük a következő adatokat: fészek helye, tartóaljzat, lakottság, fiókaszám. Területbejárás során az új fészkek gyakran már a tavaszi hónapokban előkerültek, majd később a települések átvizsgálásával pontosítottuk tovább adatainkat. Munkánk során külterületi fészkeket is találtunk, azonban ezek száma fokozatosan csökkent. A dolgozatban használt rövidítések jelentése a következő: HX - lakatlan fészek HPo - költőpár fióka nélkül HE - magányos gólya JZG - összes fiókaszám HPa - költőpár JZm - sikeresen fészkelő párok fiókaátlaga HPm - eredményesen fészkelő költőpár StD - sűrűség, pár/100 km2 Eredmények Az állományfelmérések során a gólyafészkek száma az 1. táblázatban megadottak alapján 107 és 164 között változott, melyből a lakatlan (HX) fészkek száma 3 és 31 közötti volt. Mivel a júliusi ellenőrzésekkor a meghiúsult költések (HPo) és a magányos gólya (HE) által lakott fészkek nem minden esetben különíthetők el, ezért ezeket együtt szerepeltetjük. A táblázat megadja az évente eredményesen fészkelő párok (HPm) számát is, e szempontból 1997 (56 pár) és 1996 (118 pár) jelenti a szélsőértékeket. A 2. táblázat foglalja össze a fészkenkénti fiókaszám változásait, továbbá az évenkénti összes fióka (JZG) számát is. 1. táblázat: A gólyafészkek számának alakulása a vizsgált területen 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 HX 3 8 6 17 12 13 32 31 19 15 HPo + HE 40 19 25 20 50 33 57 29 45 33 HPm 64 90 OOON 100 91 118 56 99 94 107 Ossz.: 107 117 129 137 153 164 145 159 158 155