Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.3. Eredmények

So o o o o ° ' SC E H2 A CZ F Hl USA n 39 19 125 15 15 22 15 357 112. ábra: Vidra májban mért ólomkoncentrációk Forrás: SC (Skócia): KRUUK és CONROY (1991), E, F: RUIZ-OLMO et al. (1997), A, CZ és Hl: GUTLEB et al. (1998), USA (L. canadensis): cit. MASON és MACDONALD (1986), H2: LANSZKI et al. 2009, n: mintaszám.. Az ólom és a kadmium, a higanyhoz hasonlóan súlyosan toxikus fémes elemek. Az ólom közvetlenül az idegrendszerre hat, továbbá károsítja a vérképzést és a veséket, a kadmium a veséket. Legmagasabb vidramájban mért ólomkoncentrációként 1,58 mg/kg sz.a. értéket írtak le Franciaországból (LAFONTAINE 1995) és 2,2 mg/kg értéket korábbi hazai vizsgálatban (GUTLEB et al. 1998). A hazai vidrák májában mért átlagos ólomkoncentráció nemzetközi összevetésben alacsony volt (112. ábra). A vidramájban mért átlagos ólomkoncentráció alacsonyabb (<0,25 mg/kg) volt Skóciában (KRUUK és CONROY 1991) és Spanyolországban (RUIZ-OLMO et al. 2000), míg a miénknél magasabb (0,37-0,83 mg/ kg) koncentráció értékeket találtak Ausztriában, Csehországban és a korábbi hazai vizsgálatban (GUTLEB et al. 1998), valamint Franciaországban (RUIZ-OLMO et al. 2000). Az 1 mg/kg feletti értékkel jellemzett négy hazai vidra kondíciója normális volt, gépjármű gázolás áldozatául estek. Legmagasabb vidra májban mért kadmium koncentrációként 2,03 mg/kg sz.a. értéket írtak le Franciaországból (LAFONTAINE 1995), 5,42 mg/kg értéket Csehországból és 4,6 mg/kg értéket Ausztriából (GUTLEB et al. 1998). A vidramájban mért hazai átlagérték nemzetközi összehasonlításban alacsony (113. ábra). A vidramájban mért átlagos kadmium koncentráció alacsonyabb (0,04 mg/kg) volt Spanyolországban (RUIZ-OLMO et al. 2,0 ed Û 1,5 ! bú 1 L0 •a 0,5 U O O 0,0 J o ° • E USA H2 Hl F A CZ SC n 19 357 125 15 22 15 15 38 113. ábra: Vidra májban mért kadmiumkoncentrációk Forrás: E: RUIZ-OLMO et al. (1997), USA (L. canadensis): cit. MASON és MACDONALD (1986), Hl, A és CZ: GUTLEB et al. (1998), F: LAFONTAINE (1995), SC (Skócia): KRUUK és CONROY (1991), H2: LANSZKI et al. 2009, n: mintaszám.