Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.3. Eredmények

^ 50 60 • Gázolás II Gázolás+kutya/vidra S 40 c E3 Kutyatámadás • Orvvadászat D3 Vidratámadás • Ismeretlen 0 • Aduit Subád. Juv. Adult Subád. Juv. Ism. Hímivar Nöivar Ism 103. ábra: Vidra elhullási okok gyakorisága ivaronként és korcsoportonként (adatok: LANSZKI et al. 2007, 2008) Megjegyzés: Subád — subadult, Juv. — Juvenilis, Ism — ismeretlen. Megvitatás. A vizsgálatunkban szereplő elhullási okok között leggyakrabban (90%) gépkocsi gázolás vagy gázolással összefüggő ok szerepelt. KRUUK és CONROY (1991) shetlandi vizsgálataiban, a miénkhez hasonló (n=113) mintaszám mellett, az esetek „mindössze" 49%-ában fordult elő gépkocsi gázolás, 5%-ban kutya, vagy vidratámadás és gyakori (46%) volt a különböző betegségek miatti elhullás. Németországban (n=1067 vidra) leggyakoribb (69,9%) vidra elhullási ok a gépkocsi- (ritkán vonat-) gázolás volt (HAUER et al. 2002). E mellett előfordult betegség (6,6%), varsába fulladás (6%), orvvadászat (4,1%), és egyéb okok, pl. mérgezés, kutyatámadás, elektromos kerítés, hajóval ütközés, jég alá fulladás, elektromos halászat, stb. Dániában az 1970-es, 1980-as években még a halfogó varsák okoztak leggyakrabban vidrapusztulást. A varsák szájába helyezett keresztfa alkalmazásával a varsába fulladási esetek száma lecsökket. Napjainkban Dániában is a közúti forgalom a legfontosabb veszélyeztető tényező, a gázolásos esetek száma drasztikusan megemelkedett (ELMEROS et al. 2006). A hazai elhullási okokat bemutató adatok a gyűjtés szelektív jellegét, az orvvadászat rejtettségét, a megbetegedések ritkaságát jelzik. Az illegális elejtések száma nem ismert, mert az orrvadászott állatok tetemei rejtve maradnak. Az orvvadászat előfordulását azonban a jelen vizsgálat alátámasztja. A gyűjtés jellegéből adódóan a kapott elhullási ok adatok elsősorban a hasonló körülmények között kapott eredményekkel vethetők össze reálisan. A gépkocsi gázolás és kutyatámadás együttes előfordulása (összetett ok) esetén ugyan nem dönthető el egyértelműen, hogy a gázolás előtt vagy után keletkeztek a harapásnyomok, de ezen vizsgált egyedek rosszabb kondíciója a kutya támadás - mint veszélyeztető tényező - jelentőségére utal. Ugyanis a lesoványodott egyedek könnyebben esnek kutya, másik vidra vagy ember áldozatává. A vizsgálat rámutat arra, hogy a gépkocsi forgalom éppen a jó kondícióban levő egészséges példányok közül szed áldozatot. A több vidra pusztulását okozó „veszélyes" útszakaszokon és pontokon (így pl. a Szegedi Fehér-tó mentén, a Kis-Balaton Balatonhídvég-pusztai hídjánál, a Zala folyó felett a 67-es főúton, stb.) mielőbb modell jellegű vidraátjárók és egyéb berendezések (pl. vidraveszélyt jelző táblák, prizmák, pl. GROGAN et al. 2001) kiépítése és tesztelése javasolt. (További részletek a 6 fejezetben találhatók.)