Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

3. VIDRAPOPULÁCIÓK: GENETIKAI MINTÁZAT, SŰRŰSÉG ÉS MONITOROZÁS - 3.1. Problémafelvetés, célkitűzések

3. VIDRAPOPULÁCIÓK: GENETIKAI MINTÁZAT, SŰRŰSÉG ÉS MONITOROZÁS 3.1. Problémafelvetés, célkitűzések Ebben a fejezetben a Dráva menti területeken, valamint somogyi halastavakon végzett molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeit ismertetjük. Először a vizsgálati területek kiválasztásának okait, majd a módszer alkalmazási lehetőségeit, és a vizsgálat céljait tekintjük át. Közismert, hogy a vízierőmüvek (nagy gátak, vízlépcsők) lényeges hatással vannak a környezetre. Megszakítják a folyó változatos élőhelyeinek sorozatát, folyamatos ökológiai folyosó jellegét. Az addig sokszínű élőhely-együttes egy egybefüggő nagy kiterjedésű zavart élőhellyé, mintegy víztározóvá válik (pl. ALAM et al. 1995, VIÉ 1999). A gátak megakadályozzák a halak migrációját (pl. HOLMQUIST et al. 1996), átalakul a vízminőség, állóvíz jelleg jön létre, vízszintingadozások jellemzők. Ezzel új és kedvező feltételek létesülnek a széles ökológiai tűrésü idegenhonos fajoknak, melynek hatása az őshonos fauna elszegényedésében (diverzitás csökkenésben) mérhető le (pl. LENGYEL 1998, COLLARES-PEREIRA et al. 2000, SALLAI 2004). És még hosszasan lehetne sorolni a természet rombolásából adódó káros következményeket, amelyek mellett eltörpül a gazdasági előny. Elegendő a Szigetköz példája is. A mi esetünkben, a Dráva folyón, Novo Virjénél (Ortilos és Bélavár közötti Dráva szakaszon) tervezett monumentális méretű erőmű (30 kilométer hosszúságú duzzasztás) megépítésével hasonló negatív következményekre lehetne számítani. Az 1988-ban, Zágrábban aláírt, a Dráva közös érdekű szakaszának hasznosításával foglalkozó egyezmény után a folyó menti élőhelyek monitorozását a 2066/1999 (III. 31.) számú kormányhatározat rendelte el. Ennek értelmében a Duna-Dráva Nemzeti Park Somogy megyei Dráva szakasza mentén megkezdődött a környezeti és természeti értékek, így a vidra monitorozása is. A vízlépcső várható hatása természetesen nemcsak a halfaunát, hanem más állatcsoportokat, illetve a folyóhoz közeli növénytársulásokat, vagyis a rendkívül értékes ökológiai rendszer minden elemét érintené. Időközben a vízi erőmű megépítését elnapolták. Az 1999-től a Dráva természeti értékeinek monitorozásában résztvevők eredményei a terület élővilágának rendkívüli gazdagságát jelzik. A Dráva mentén a becsült állatfajok száma 25 ezerre tehető, amelynek zöme gerinctelen faj, azaz a hazai fauna mintegy fele előfordul itt. A nagyszámú állatfaj már önmagában is mutatja a terület természetvédelmi jelentőségét. A felmérésekről a Natura Somogyiensis 7. kötete (szerk. ÁBRAHÁM 2005) nyújt részletesebb ismereteket. Csak a hazai Dráva szakasz mentén 262 védett és 36 fokozottan védett, vagy a különböző irányelvek, vagy egyezmények besorolása szerint 134 Natura 2000-es, 232 Berni Egyezményes 97 Bonni Egyezményes, 29 Washingtoni Egyezményes állatfaj előfordulása bizonyított (ÁBRAHÁM 2005). A 2007-2008-as időszakban zajló Interreg programunk keretében, a Dráva mindkét oldalán folytatott vizsgálatokban - különösen a Horvátországi területeken - újabb értékes fajokat sikerült kimutatni. Részletesebb adatok a programkötetben találhatók (szerk. PURGER 2008).