Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.5. Eredmények
• állandó H időszakos • negatív Term. Vegyes Mester- Nincs Széles, Két- Egy- Nincs Kör közeli séges híd oszlopos oldali oldali kiszálló n (170) (115) (105) . (153) (34) (105) (21) (44) (33) 8/g. ábra: A vízparti növényzet jellege 8/h. ábra: A híd típusa b) Hidak jellemzői A hidak környékének bejárása fontos a vidrafelmérés szempontjából. Ennek az az oka, hogy a vidrák a hidak alatt és közelében kijönnek a vízből, és területjelzést végeznek. Híd típusa A vidrafelmérés szempontjából megkülönböztetett főbb híd típusok: a) oszlopokon álló híd; b) a vízfolyás mindkét oldalán padkával ellátott híd, melynek padkája normál vízszintnél kiemelkedik; c) a vízfolyás egyik oldalán padkával ellátott híd, melynek padkája normál vízszintnél kiemelkedik; d) padka nélküli, vagy normál vízszintnél híd alatti átjárást nem biztosító híd, és e) csőszerű (kör alakú) híd. A fő híd típusokat a felmérő ív sematikus ábrája (2. melléklet) szemlélteti. A vizsgált 390 helyszín közül 153 esetben nem hidak közelében, hanem tavak, holtágak mentén zajlott a felmérés, e helyszíneken volt legmagasabb a vidra előfordulása (8/h. ábra). Ezek értendők az ábrán „nincs híd" elnevezés alatt. 90% körüli volt a vidra jelenléte a széles oszlopos, továbbá a kétoldali és egyoldali padkával épített hidaknál is; alacsonyabb a kiszállóhely nélküli és a kör alakú (szintén padka nélküli) hidak esetében. A hidak típusától függően lényegesen különbözött a pozitív és negatív vidra előfordulások eloszlása, és a három előfordulási típus értékelése szerinti eloszlás is (Pjj<0,001, ill. Piu<0,001). Amennyiben csak a hidak körüli felmérést vesszük alapul, szintén jelentős eloszlásbeli különbségek tapasztalhatók (P n <0,001, ill. P m <0,001). Padka szélessége A padka a vidra kiszálló és jelölő helyeként szolgál. Minősítése érdekében lemérjük a vízfolyás szerinti jobb és bal oldali padka szélességét. A felmérésben legalacsonyabb volt a vidra előfordulási gyakorisága a padka nélküli hidak alatt (8/i. ábra). Leggyakoribb állandó előfordulás akkor volt tapasztalható, mikor a padka nem volt sem túl széles, sem túl keskeny, vagyis 1-2 méter közé esett. A vizsgált csoportok közötti eloszlásbeli különbség szignifikáns volt (Pj|<0,05, ill. P ni <0,001). Padka anyaga A híd alatti kiszállóhely anyaga (talaja, borítása) lehet mesterséges, pl. kőszórás, betonozás, vagy lehet eredeti, pl. földes/iszapos, homokos/kavicsos, füves, stb. Esetenként eredeti és mesterséges elemek vegyesen fordulnak elő. Mindez azonban nem befolyásol-
