Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.5. Eredmények
• állandó H időszakos • negatív Sík Lankás Meredek Magas Normál Alacsony Extrém (<15°) (15-45°) (45°<) alacsony n (56) (122) (212) . (6) (224) (143) (17) 8/e. ábra: A vízpart meredeksége 8/f. ábra: Vízszint A vízpart meredekségének növekedésével tendenciózusan csökkent a vidra előfordulása, valamint a rendszeres előfordulások aránya (8/e. ábra). Ennek az lehet az oka, hogy kiszálló helyként, és territórium jelöléséhez a vidrák inkább kedvelik a lankás, mint a meredek partoldalakat. Azonban nem volt statisztikailag alátámasztható eloszlásbeli különbség a pozitív és negatív előfordulási esetek között. Ugyanakkor, a vidra előfordulások rendszerességének vizsgálatakor megállapítható, hogy a vidra életnyomainak rendszeres előfordulása fokozatosan csökkent a vízpart meredekebbé válásával (Pu NS, ill. P m <0,01). Vízpart fizikai állapota A vízpart jellegének minősítését aszerint végezzük, hogy normál vízszint mellett közvetlenül a vízpartot az élőhelyre jellemző növényzet, illetve eredeti talaj (föld, iszap, homok, kavics) borítja, vagy a parton mesterséges elemek, pl. kövezés, betonozás találhatók. Besorolása lehet: kövezett, betonozott, földes/iszapos, homokos/kavicsos, füves, sásos/nádas, egyéb. Végül az értékeléskor három fő kategóriába: 1.) „természetes", 2.) mesterséges és 3.) vegyes kategóriába sorolást végeztünk attól függően, hogy mely elemek a meghatározóak. Vegyesnek minősül a vízpart, ha a természetes és mesterséges elemek hasonló arányban fordulnak elő. Itt a vízpart fizikai állapotát minősítjük, nem a növényzet típusát és borítását. A vidra előfordulása és állandó jelenléte tendenciózusan jobb volt (3. melléklet), ha a vízpartot eredeti talaj borította. Azonban az eloszlások közötti különbség egyik szempont szerint sem volt lényeges (P IT : NS, ill. P in : NS). Vagyis a vízpart talaja önmagában nem volt lényeges befolyással a vidra előfordulására (vagy inkább területjelölésére). Vízszint a felméréskor A vízszint megállapítása a területre éves viszonylatban jellemző vízszinthez képest történik. A besorolás (áradás, magas, normális, alacsony, extrém alacsony, állóvíz foltok, kiszáradt, egyéb) a terepen könnyen elvégezhető. Szükség esetén segítséget jelenthet a területen gazdálkodók, pl. halastó tulajdonosok, horgászok tapasztalata, de megfigyelhetjük a partközeli és vízi növényzetet, melynek szárán, levelein leolvasható az utóbbi hetek magasabb, vagy alacsonyabb vízszintje. Ha van híd alatti párkány/padka (ami egyben a vidra kiszállóhelye) annak magassága a vízszinthez képest szintén jól jelzi az aktuális vízszintet. A padka normál vízszint mellett szárazon áll. A vízszintnek jelentős hatása lehet a vidra nyomjelek előfordulására. így például áradáskor, vagy aszályos
