Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

9. MELLÉKLETEK

tud elsodorni. A kövek kézzel történő egyenkénti elhelyezése biztosítja, hogy az így kialakított pad nem szakad össze. A kövezés magassága olyan legyen, hogy a tavaszi, magasabb vízálláskor sem kerüljön a felszíne víz szintje alá. A másik megoldást jelentősebb vízszint ingadozású patakok hídjánál alkalmazzák. A híd alatt a betonfalra 50 mm átmérőjű galvanizált csöveket rögzítenek úgy, hogy a cső és a fal között legyen elegendő szabad hely egy csúszó drótkarika számára. A híd alá fából készített lebegésre képes dobogót szerkesztenek, melynek magassága 10 cm, szélessége 30-35 és cm a híd mindkét végén kb. 1 méterrel hosszabb. Ezt az „úszó" alkalmatosságot, a híd hosszától függően több ponton a falra rögzített csövekhez illesztik úgy, hogy a mindenkori vízszintnek megfelelően képes legyen emelkedni, vagy süllyedni (223/b. ábra). a) kövezett vidraátjáró b) úszó vidraátjáró 223. ábra: Híd alatti terület kialakítása kövezéssel és „úszó" átjáróval (MADSEN 1998 nyomán) Angliában 181 ellenőrző ponton végzett vizsgálatban 25 év alatt 203 vidra elütést regisztráltak (GROGAN et al. 2001). Azt tapasztalták, hogy a vidragázolások 70%-a a kopár útszakaszokon, 21%-uk fás területen és mindössze 9%-uk történt lakott terület közelében. Gyakoribb volt az elütés a bukógátas hidak közelében. Hasonló problémák adódtak a zsilipekkel ellátott vízfolyások esetében is. Ezek esetében az út jobb („természetesebb") alternatívát jelent a vidrák számára, ami azután a vesztüket okozhatja. Az esetek 40%-ban a vidrák nem vízközeli átkelés közben váltak a forgalom áldozatává. Ahol a gázolási esetek az esetek megismétlődnek, ott terelő háló elhelyezése javasolt. Alagutak A brit kutatók a vízfolyásokra épített hidaktól mindössze néhány méterre további alagutat alakítottak ki. GROGAN et al. (2001) javaslata szerint ezek alja a patak vízszintje felett legyen, és ha lehet, legalább 1 -2 méterrel hosszabb legyen mint a pályatest szélessége (de legalábbis a híd szélességénél hosszabb legyen). Az alagutak kialakításának az az oka, hogy áradás esetén a vidra a parton mozog és szívesebben kel át a száraz átjárón, mint a híd alatt örvénylő vízben. Az átjáró átmérője az átjáró hosszától függően eltérő (20 m alagút hosszúságig minimum 600 mm átmérő, 20 és 50 m között 900 mm, valamint 50 m feletti alagút esetén 1000 mm). Az alagút vége szabadba nyíljon (ne záródhasson el földdel, törmelékkel) és átlátható legyen (vagyis vízszintes kialakítású), különben az állatok nem mernek bemenni. Terelőhálók GROGAN et al. (2001) javaslata szerint a terelőhálók elhelyezése az alábbiak szerint történjen: föld felett 1500 mm függőlegesen, plusz a háló teteje 45 fokos szögben meg-