Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények

208. ábra: Vidrák által zsákmányul ejtett mocsári teknős maradványok a Boronka-melléki TK halastórendszerén (adatok: LANSZKI et al. 2006) a) Bal oldali kép: Jégbe fagyott teknősök a januári-februári predációból. b) Jobb oldali kép: Zsákmányul ejtett teknősök elhelyezkedése félkörben, a gyékénycsomó mellett, a vidra alámerülő léke körül (2003. március 8). A 211. ábra a teknős és a kétéltűek szempontjából kritikus márciusi, valamint az egy hónappal későbbi (tavak halasítását követő) időszakban szemlélteti a vidra táplálékának energiatartalmát, amikor az egyéb préda (madarak, emlősök, gerinctelenek) szerepe nem volt jelentős (25. melléklet). Az áprilisi, hal dominanciája táplálék energiatartalma volt a legmagasabb. A teknős dominanciája táplálék pedig a hal- és a kétéltű dominanciája táplálék között helyezkedett el (211. ábra). A számítás a 25. melléklet és a 24. táblázat adatain alapul (a teknős test átlagos ME értéke: 402,2 kJ/100 g). "Egyéb" kategóriában: a kisrágcsálók (így az erdei pocok Clethrionomys glareolus, téli időszak) 600,9 kJ/100 g (GÓRECKI 1965) és a madarak (tőkés réce Anas platyrhynchos) 736,6 kJ/100 g (nem publikált adat) energia értékeit vettük figyelembe. A jelentéktelen mennyiségi arányban szereplő gerinctelenek energia tartalmát - ME adatok hiányában - nem számítottuk ki. 209. ábra: Élőhelykép és jég alól előbukkanó vidra a vizsgált kritikus időszakból a) Bal oldali kép: A Boronkai 6-os halastó 2003. március 8.-án. b) Jobb oldali kép: A Fonói tavon, 2003. március 7.-én jég alól előbukkanó vidra.