Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények

l.o Reofil Euritop Stagnofil Hal guildek 194. ábra: A Dráván élő vidrák halpreferenciája a halak élőhelyi jellemzői alapján (adatok: LANSZKI és SALLAI 2006) Megjegyzés: a csoportok közötti szignifikáns különbséget (P<0,001 ) az eltérő kisbetűk (a-b) jelzik. A számításhoz elektromos halászatból származó n=6377 hal és vidrahullaték vizsgálatból származó n=359 hal adatát használtuk fel. A vidra halpreferenciája a Dráván A Dráván élö vidrák különböző halguildekre irányuló preferenciái közötti különbségek lényegesnek bizonyultak (ANOVA, Bonferroni post hoc teszt, F=13,58, P<0,001, 194. ábra). A vidrák preferálták, vagyis az előfordulási gyakoriságuknál nagyobb arányban fogyasztották az euritop (Ej=0,30) és a stagnofil halakat (Ej=0,24), és mellőzték, vagyis az előfordulási gyakoriságuknál kisebb arányban fogyasztották a reofil (Ej= -0,58) halguildbe tartozó halakat. Az egyes fajok preferenciája alapján (19. táblázat) megállapítható, hogy a Dráván élő vidrák évtől függően eltérő mértékben, de preferálták a pontyot, a vörösszárnyú keszeget, a fogassüllőt, a csukát, az ezüstkárászt, a lapos/dévérkeszeget. Nem volt jellegzetes preferencia a kisméretű pontyfélék, a sügér, a naphal és a harcsa esetén. Ezeket az előfordulási gyakorisága körüli arányban fogyasztották. Megvitatás. A hullaték elemzésre épülő vizsgálatunk alapján, a Dráva mentén élő vidrák táplálkozási szokásai több tekintetben is eltértek az állóvizeken élőkétől. Feltevésünk az volt, hogy a vidrák a sebes vízfolyású Dráván és a holtágain egyaránt alapvetően apró halakkal táplálkoznak. A vizsgálataink ezt a feltevést alátámasztották. Azt tapasztaltuk, hogy a Dráván és a holtágain a fogyasztott halak döntő mértékben 100 g-nál kisebbek voltak és 1000 g feletti példányokat ritkán ejtettek zsákmányul. Az eredményeink alapvetően összhangban állnak a más típusú területeken kapott eredményekkel, amelyek szerint a vidra alapvetően kisméretű halakkal táplálkozik (ERLINGE 1969, WISE et al. 1981, CARSS et al. 1990, KRUUK és MOORHOUSE 1990, ROCHE 1998, KLOSKOWSKI 1999, TAASTROM és JACOBSEN 1999, LANSZKI et al. 2001, RUIZ-OLMO et al. 2001, COPP és ROCHE 2003). Ugyanakkor ellentmondanak a kizárólagosan táplálékmaradványok elemzésére alapozott eredményeknek, amelyek szerint a vidra, jellemzően nagy tömegű halakkal táplálkozna (ADAMEK et al. 2001). Ebben az esetben ugyanis a partra húzott, illetve parton talált halak maradványait veszik figyelembe, amelyek a vidra haltáplálékának - egyébként - mindössze töredékét teszik ki. A vidrák nem viszik partra a kisméretű halakat, hanem azokat a vízben, úszás közben fogyasztják el (KRUUK 1995). Ezek fogyasztását pedig csak a hullátokból, vagy gyomorból lehet kimutatni.