Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények

Dráva folyó Ortilos Bélavár Vízvár • ponty • máma, paduc • cziistkárász, keszegfélék • napnál sügér, törpeharcsa B süllő, csuka • azonosíthatatlan Holtágak Bélavár Babócsa Barcs 191. ábra: Az egyes halcsoportok százalékos mennyiségi aránya (B%) a vidra táplálékában (adatok: LANSZKI és SALLAI 2006) lék), valamint gazdaságilag kedvezőtlen megítélésű gyomhalak (naphal, sügér, törpeharcsa, vágódurbincs) szerepeltek. A vidrák táplálkozási niche-szélessége (B index, 192. ábra) nem különbözött lényegesen az egyes Dráva szakaszok között (átlag±SE: 1,36±0,06, ANOVA, F=0,77, P=0,490), és a holtágak között sem ( 1,49±0,11, F=0,54, P=0,946), továbbá a folyó szakaszok és holtágak között sem volt lényeges különbség (páros t-próba, t

2

3=l,17, P=0,253). A Dráván kiegyenlítettebbek voltak az évszakos B index értékek (B= 1,17-1,47), az évszakok közötti különbség nem volt jelentős (F=l,20, P=0,337), míg a holtágakon a legszélesebb nyári index (B=l,94) és legszűkebb téli index (B=l,06) között a különbség szignifikánsnak bizonyult (F=4,36, P< 0,05). 2,5 X u TJ 2,0 PQ 1.5 1,0 Tél Tav. Nyár Ősz Tél Tav. Nyár Ősz 192. ábra: A Dráván (sötét oszlopok) és a holtágakon (fehér oszlopok) élő vidrák átlagos (±SE) évszakonkénti táplálkozási niche-szélessége (adatok: LANSZKI és SALLAI 2006)