Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Sziráki György: A „Biodiverzitás napok" program keretében Gyűrűfűn fellelt fürgetetvek (Psocoptera)

nyek levelein, gallyain élnek, és az ott lévő mikroszkopikus gomba- és algagyeppel táplál­koznak. Mivel apró termetűek, nem feltűnő színűek és tömegszaporodásra sem hajlamosak, ritkán vesszük őket észre. Ezen felül gazdasági jelentőségük is alig van - így nem csoda, hogy sehol a világon nem tartoznak az intenzíven kutatott rovarok közé. Ugyanakkor e csoport fajainak is van természtvédelmi jelentősége. Ez nem csupán abból adódik, hogy közöttük is akadnak kifejezetten ritkák, és minden ritka állat- vagy növényfaj termeszti érték, hanem abból is, hogy a fürgetetvek vegyszerekkel szemben igen érzékenyek; ahol vegyi szennyeződés van a növényzeten, illetve ahol - akár csak alkalmanként ­növényvédőszereket használnak, ott nem fordulnak elő. Másként megközelítve: ahol a faji sokféleségnek (biodiverzitásnak) ez a szegmense kellően képviselteti magát, ott a növényzet vegyi szennyeződéstől mentes. Anyag és módszer A vizsgált helyszín (Ibafa: Gyürüfü), ahol a Biodiverzitás Napok alkalmából a felvé­telezések történtek, Magyarország átlagnál csapadékosabb vidékén található, ami a für­getetvek szempontjából kedvező adottság. Bár a természetes növénytársulások a vizsgá­latra kijelölt terület nagy részéről már régóta eltűntek, az eredeti erdőállományból szár­maztatható cserjés foltok és dűlőút menti cserje-sávok általánosan jellemzőek, és a rovarrend több faja számára is megfelelő élőhelyet biztosítanak. Számottevő körülmény az is, hogy a gyürüfűi határrész korlátozott nagysága ellenére is meglehetősen változatos adottságokkal rendelkezik. Ennek következtében ma is fellelhetők rajta tölgyesek, szur­dokerdők kisebb maradványai, patakparti fűz-ligetek és égeresek darabjai. A fürgetetvek gyűjtésére legkedvezőbb az ősz. Ennek megfelelően jelen sorok írója is 2008-ban vett részt személyesen a felmérésben (amikor az októberben zajlott le), de a területen tevékenykedő többi entomológus is ebben az időszakban talált leginkább Psocoptera példányt. A fürgetetvek befogása általában kopogtató ernyő segítségével, kisebb arányban pedig lomb- és fűhálózással, illetve az élőhelyen való egyeléssel történik. Vizsgálataink során mi is ezeket a módszereket alkalmaztuk. A fellelt példányokat megnedvesített ecsettel közvetlenül 65% töménységű alkoholba tettük, és meghatározás utáni konzerválásuk is ugyanilyen koncentrációjú alkoholban történt. Az egyes fajok elterjedésére vonatkozó megjegyzéseknél GÜNTHER (1974), LIENHARD (1998), valamint LIENHARD és SMITHERS (2002) munkáira, míg a magyarországi előfor­dulás tekintetében PONGRÁCZ (1914), LIENHARD (1986) és SZIRÁKI (1991, 1992a, 1992b, 1996, 1998, 1999, 2002, 2006) közleményeire támaszkodtam. A korábbiakhoz képest némileg megváltozott nevezéktanban, illetve a családok sorrendjében ugyancsak Lienhard és Smithers fent idézett kötetét tekintettem irányadónak. Eredmények A Biodiverzitás Napok program keretében összesen 108 Psocoptera példány került begyűjtésre, amelyek 13 fajt képviselnek. Ugyanakkor a fogott példányok háromnegye­de a két leggyakoribb fajhoz tartozott.

Next

/
Thumbnails
Contents