Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Cser Balázs: Kérész (Ephemeroptera) és álkérész (Plecoptera) faunisztikai vizsgálatok a gyűrűfűi Biodiverzitás Napon

Baetis rhodani (Pictet, 1843-1845): tipikus középhegységi és hegylábi faj, a ritron­epipotamon lakója, hazánkban többfelé előfordul. Eurázsiái elterjedésű, nagy és folytonos areával jellemezhető faj, erőteljesebb terjedőképességgel. Mint gyorsfolyású hegy- és dombvidéki patakok lakója, szerves törmelék- és élőbevonat fogyasztó. Electrogena ujhelyii (Sowa, 1981): ezt a fajt Sowa írta le a Balaton-felvidékről. Azóta előkerült a Dunántúl több pontjáról (pl. Bakony, Zala vízgyűjtője, Dráva mente), a Mátrából, valamint Nyugat-Európa több országából, de elterjedési viszonyai még kevéssé tisztázottak. Fajunk a középhegységi patakok ritron szakaszának lakója, a víz­ben lévő detritusszal és élőbevonattal táplálkozik. Ephemera danica Müller, 1764: középhegységi és dombvidéki patakjaink, kis folyóink ritron-epipotamon átmeneti régiójában élő, országosan elterjedt faj. Jellegzetes üledék­lakó, ásó életmódú, aktív szűrögetéssel táplálkozó, detrituszevő lárvája van. Nagytermetű, Európa erdőövében előforduló, folytonos areával jellemezhető faj. Habrophlebia fusca (Curtis, 1834): Hegyvidéki patakjainkban, dombvidéki vízfolyá­sokban és kisebb folyókban országszerte megtalálható faj, de nem mondható kimondot­tan gyakorinak. Lárvája a vízben található detritusszal és élőbevonattal táplálkozik. Európa erdőövében előforduló, folytonos areával jellemezhető faj. Álkérészek A Biodiverzitás Napon álkérészt nem sikerült gyűjteni. A Zselicből publikált adat még nincs, a Baranya- és Somogy-megyei adatok elsősorban a Mecsekből, a Villányi­hegységből és a Dráva mentéről származnak. Az eddigi egyetlen zselici adat éppen Gyűrűfüről származik: Nemoura cinerea (Retzius, 1783) - leg. Orosz András, Podlussány Attila, Rozner István, 2006. 05. 20., det. Murányi Dávid. Országosan elterjedt, a Kárpát-medence belső területein a leggyakoribb álkérész faj. Főleg domb- és hegyvidéki lassabban folyó vizekben él aprító és detrituszevő lárvája. A Palearktiszban szélesen elterjedt faj. Ezen kérész- és álkérész fajok jelenléte tipikus középhegységi, közepes áramlási sebességű, inkább a ritron alsó régióihoz tartozó patakokra jellemző. Ritka vagy védett faj nincs közöttük. Faunisztikai adatok a Zselicből igen ritkák, a most megtalált fajokat még nem jelezték erről a területről. Összességében elmondható tehát, hogy a feltáró munka szükséges, újabb fajok előkerülésére lehet számítani. Köszönetnyilvánítás A gyürüfűi Biodiverzitás Nap megszervezéséért köszönet illeti Kovács Tibort és a házigazdákat, Fridrich Istvánt és Fridrich Ágnest. Az álkérész adatok összegyűjtésében és a publikálás lehetőségében pedig Murányi Dávid volt segítségemre.

Next

/
Thumbnails
Contents