Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Ortmanné Ajkai Adrienne-Fridrich Ágnes-Morschhauser Tamás: Gyűrűfű környékének tájhasználata és élőhelyei

Natura Somogyiensis 13 25-34 Kaposvár, 2009 Gyűrűfű környékének tájhasználata és élőhelyei ORTMANN-NÉ AJKAI ADRIENNE

1

, FRIDRICH ÁGNES

2 & MORSCHHAUSER TAMÁS

3 'Pécsi Tudományegyetem Környezettudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Ökológia Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6., Hungary, e-mail: aadrienn@gamma.ttk.pte.hu 2

Lovastanya, Veronika Erdei Iskola, H-7683 Gyürüfü, Hungary, e-mail: lovastanya@t-online.hu 3

Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. Hungary, e-mail: morsi@gamma.ttk.pte.hu ORTMANN-NÉ AJKAI, A., FRIDRICH, Á., & MORSCHHAUSER, T.: Habitats and land use around Gyűrűfű, SW Hungary. Abstract: Habitat map and habitat descriptions of 1 km

2 study area of 1

st Hungarian Biodiversity Day in the neighbourhood of eco-village Gyürüfü, SW Hungary, with some facts on land-use history. Habitats found (according to categories of MÉTA database): mesophilous forests, regenerating forests, hillside pastures (more or less degraded or regenerating), wetland habitats of a stream valley. Keywords: Zselic hills, habitat mapping, MÉTA database, land-use and landscape change Bevezetés Egy táj, vagy tájrészlet fajgazdagsága jelentős mértékben függ a benne előforduló élőhelyek (habitatok) sokféleségétől. E diverzitásnak is többféle eleme mérhető, legegyszerűbb az élőhelyek számának megadása egy megfelelő élőhely osztályozási rendszer alapján (STANDOVÁR & PRIMACK 2001). Az előhely-diverzitás felmérése egy széles skálájú taxonómiai diverzitás vizsgálat számára fontos háttérinformációkat tartalmaz. A vizsgált település Gyűrűfű és környéke a földrajzi tájbeosztás alapján (KIRÁLY et al. 2008) a Dél-Zselic kistájba (Dunántúli-dombság; Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék) tartozik. Az Északi-Zselichez csatlakozó, annál alacsonyabb kistáj eredeti vegetációja klimazonális gyertyános-kocsánytalan tölgyes (ZÓLYOMI 1989), extrazonálisan északias kitettségben az ezüsthársas bükkösök, déli oldalakon cseres-tölgyesek, a völgyaljakban edafikus hatásokra égeresek és keményfa ligeterdők (JUHÁSZ, CSIKY 2008). A Zselic a honfoglalás idején hazánk legerdősültebb vidéke, a gyepűrendszer része volt, azóta az ember tájhasználata folyamatosan alakítja a tájat. Évszázados léptékben a táj változás legjellemzőbb folyamata az eredeti összefüggő erdőtakaró fragmentálódása, az eredeti erdőtáj szántó-erdő-gyep mozaikká válása. A középkorban számos kisebb irtásfalu jött létre az erdőrengetegben. Lakosságuk elsősorban állattartással, makkoltatással, méhészkedéssel foglalkozott. A török megszállás idején a vidék elnéptelenedett, sok település elpusztult. A 17. század végéről szóló adatok erdőben lakó gyér népességről tanúskodnak. A 18. század második felében az új birtokosok más vidékről származó katolikus magyarokat és németeket telepítettek a környékre. A külvilágtól jóformán