Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Pál-Fám Ferenc-Morschhauser Tamás-Rudolf Kinga: Nagygomba-felmérés Gyűrűfű környékén

Natura Somogyiensis 13 9-18 Kaposvár, 2009 Nagygomba-felmérés Gyűrűfű környékén PÁL-FÁM FERENC

1

, MORSCHHAUSER TAMÁS

2 & RUDOLF KINGA

2 •Kaposvári Egyetem, H-7400 Kaposvár Guba S. u. 40. Hungary, e-mail: pff3prT3@gmail.com 2

Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanika Tanszék PÁL-FÁM, F., MORSCHHAUSER, T., RUDOLF, K.: Macrofungi examination in Gyűrűfű environs, SW Hungary. Abstract: During the I, and II. Hungarian Biodiversity Day a total number of 180 macrofungi taxa were documented in a 1 km

2 sample plot near Gyűrűfű village. The general functional spectra showed the lignicolous saprotrophic group the biggest (67 species, 37%), but the proportion of mycorrhizal (44 species, 24%) and soil inhabiting saprotrophic (42 species, 23%) functions were also significant. The 19 species and 11% proportion of the necrotrophic parasites indicates the lack of forestry management in the territory, as well as its good species retentiveness. One single protected species were documented: Creolophus cirratus. According to this preliminary survey, a detailed examination of the fungal communities is important in the close future. Keywords: Gyűrűfű, macrofungi Bevezetés A gombák a természetes életközösségek anyagforgalmában rendkívül fontos szerepet töltenek be. Ezért egy adott terület biodiverzitásának felmérése magába foglalja a gombák, azon belül a termőtestet fejlesztő ún. nagygombák fajgazdagságának felmérését is. A gombák és közösségeik minőségi és mennyiségi vizsgálatainak módszerei eltérnek mind a botanikában, mind a zoológiában használt módszerektől. A nagygombák felmérésének számos specifikus problémája van. Ezek közül a legfontosabb, hogy a termötestek megfigyelésén alapul, ugyanis a vegetatív struktúrák nehezen hozzáférhetők és határozhatók. A termőtestek fejlesztése igen erősen függ a vizsgált év időjárásától, jelentős fluktuáció és periodicitás figyelhető meg az egyes években, illetve az egyes éveken belül is a különböző fajok termőtestképzésében (ARNOLDS 1992, PÁL-FÁM 2001, PÁLFÁM et al. 2007). További probléma a termőtestek rövid életideje. A különböző emberi tevékenységek hatására a gombavilág változik. Ezt a változást KREISEL (1978) már észrevette és „a táj eutrofízálódásával" magyarázta. Ez időtől vált aktuálissá az emberi tevékenység miatt veszélyeztetetté vált, visszahúzódó fajok védelme is. A nagygombák indikátor tulajdonságainak vizsgálata KOST & HAAS (1989) munkájával kezdődött. Számos környezeti paraméter indikálásában fontosak: szubsztrátum típusa, holt fa menynyisége és minősége, az erdők kezelésének milyensége, az erdők természetessége, stb. Az erdők öregedése, valamint az erdészeti kezelés hatásai befolyásolják a gombák, főként a lignikol gombák fajszámát és mennyiségi viszonyait (OHENOJA 1988; ARNOLDS 1988). Magyarország területének jelentős része mikológiái szempontból alig vagy egyáltalán nem kutatott, az ország területének mintegy kétharmada mikológiailag „fehér folt". Ilyen terület volt vizsgálataink kezdetéig Gyűrűfű környéke is. A Gyűrűfű környékén történő nagy gomba-fel mérésre az I. és II. Magyar Biodiverzitás Nap adott alkalmat. A