Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)
Lanszki József: A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén
méteres partszakaszon végzett alapos keresés ellenére nem találunk vidrára utaló nyomjelet. Ez nem jelenti azt, hogy ott vidra nem él, mindössze a nyomjelek hiányát. A terepi felmérő munkához a szakterület irodalma alapján részletes útmutató készült (LANSZKI 2007), ezért az egyes felmérési szempontokat itt nem részletezem. A felmért helyszíneken kitöltött űrlapok adatait elektronikus adatbázisban rögzítettem. Az ív egyes szempontjainál (kérdéseinél) adható lehetséges válaszokat a feldolgozhatóvá tétel érdekében kódoltam. Az esetleges összevonásokat az eredmények értékelésénél jelzem. A vizsgált változók előfordulási eseteken alapuló eloszlásait x 2-próbával kétféleképpen értékeltem: egyrészt a pozitív és a negatív besorolás alapján (két kategória) az IUCN ajánlásának megfelelően (REUTHER et al 2000), másrészt állandó, időszakos, illetve negatív, vagyis három kategóriába történő besorolás alapján (LANSZKI 2007). Az adatok értékelése SPSS 10.0 statisztikai programmal történt. Eredmények és megvitatás A vizsgált 62 helyszín közül 52 esetében (83,9%) pozitív volt a vidra előfordulása (ebből 41 esetben állandó, 11 esetben időszakos, vagy alkalomszerű), és 10 helyszínen (16,1%) nem került elő vidra nyomjel (negatív előfordulás). Az egyes helyszíneken kapott eredményeket az 1. és 2. ábra szemlélteti, az egyes élőhely típusokon végzett felmérések eredményét pedig az 5/a. ábra összegzi. A statisztikai értékelésben, a kis számban vizsgált halas- és horgásztavakat, a holtágakkal összevontam, mert ezek mindegyikén 100%-os volt a vidra (állandó) előfordulása. Leggyakrabban a patakokon volt eredménytelen (negatív) a nyomjelek megtalálása. Az élőhely típusok közötti eloszlásbeli különbség azonban csak a három minősítési kategória (állandó, időszakos, negatív) figyelembe vételével volt statisztikailag alátámasztható (x 2 2 = 5,24, P = 0,073, ill. x 2 4 = 12,15, P < 0,05). A vidra előfordulása (különösen az állandó előfordulás gyakorisága) a parti növényzet dúsabbá válásával tendenciózusan nőtt (5/b. ábra), de a csoportok közötti különbség statisztikailag nem volt jelentős (% 2 3 = 2,59, P = 0,458, ill. % 2 6 = 5,31, P = 0,505). A vízfolyások szélességének növekedésével egyre biztosabbá vált a vidra előfordulása (5/c. ábra, tf A = 20,73, p < 0,0001, ill. x 2 % = 24,97, P < 0,001). Legrosszabb eredmény az egy méternél keskenyebb patakokon és csatornákon volt tapasztalható, míg az öt méternél szélesebb, vizsgált vízfolyások mindegyikén előfordult vidra. A vízmélység növekedésével (5/d. ábra) fokozatosan nőtt a vidra jelenlétének aránya (X 2 2 = 14,07, P < 0,001, ill. x 2 4 = 19.32, P < 0,001). Ennek oka lehet, hogy a vízmélység részben összefügg a (hal)táplálék készlettel is. A vidra életnyomainak előfordulása fokozatosan csökkent a vízpart meredekebbé válásával (5/e. ábra, % 2 i = 4.93, P = 0,085, ill. x 2 4 = 10,48, P < 0,05). Ennek az lehet az oka, hogy kiszálló helynek és területjelzésre inkább kedvelik a lankás (<15°), mint a meredek (45°<) partoldalakat. A felmérés módszere szempontjából lényeges, hogy normál vízszint mellett végzett felmérés esetén gyakoribb volt a vidra előfordulása, mint alacsony, vagy extrém alacsony vízszint mellett (5/f. ábra, x 2 i - 9,92, P < 0,01, ill. x 2 a = 12,28, P < 0,05). Extrém alacsony vízszint (még áramló víz), vagy állóvíz foltok mellett mindössze két esetben történt felmérés. Előbbire Szekszárd belterületén egy kis vízfolyás, utóbbira a Lankóci Kis-Duna (Ocsény határában) volt példa, ahol negatív, illetve időszakos volt a vidra előfordulása. Érdekességként említendő, hogy Lankóci Kis-Duna említett szakasza alatt szép patakvölgy található állandó vidra előfordulással. A jelentősen ingadozó vízszint,
