Ábrahám Levente: Szünbiológiai tanulmányok - Natura Somogyoensis 10. (Kaposvár, 2007)

Kevey Balázs: A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum Borhidi 2003 em. Kevey 2006b) - Oak-hornbeam forests of the floodplains of the Dráva river in Baranya, SW. Hungary

58 NATURA SOMOGYIENSIS A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei sok szubmontán elem számára nyújtanak menedéket, s e téren hasonlítanak a somogyi Dráva-síkon (KEVEY 2006b), a Szigetközben (ZÓLYOMI 1937; KEVEY ined.), a Bodrogközben (HARGITAI 1938-1939, KEVEY ined.) és a Bereg-Szatmári-síkon (SIMON 1951, 1957; KEVEY ined.) található állományokhoz. Ilyen Fagetalia jellegű fajok a következők: Acerplatanoides, A. pseudo-platanus, Adoxa moschatellina, Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, A, ranunculoides, Arum maculatum, Asarum europaeum, Athyrium filix-femina, Cardamine impatiens, Carexpilosa, С sylvatica, Carpinus betulus, Cerastium sylvaticum, Cerasus avium, Circaea lutetiana, Corydalis cava, Daphne mezereum, Dentaria bulbifera, Dryopteris filix-mas, Epilobium montanum, Euphorbia amygdaloides, E. dulcis, Fagus sylvatica, Gagea lutea, Galanthus nivalis, Galeobdolon luteum, Galeopsis speciosa, Galium odoratum, Geranium phaeum, Glechoma hirsuta, Hedera helix, Hordelymus europaeus, Isopyrum thalictroides, Lathraea squamaria, Lathyrus vernus, Listera ovata, Luzula pilosa, Majanthemum bifolium, Mercurialis perennis, Milium effusum, Moehringia trinervia, Oxalis acetosella, Paris quadrifolia, Pulmonaria officinalis, Ranunculus lanuginosus, Rubus hirtus, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis. Senecio nemorensis ssp. nemorensis, Stachys sylvatica, Tilia platyphyllos, Ulmus glabra, Veronica montana, Vinca minor, Viola sylvestris. Az asszociáció rokonságot mutat a baranyai Dráva.-sík tölgy-köris-szil ligeteivel is, amelyre az alábbi Alnion incanae jellegű fajok hívják fel a figyelmet: Carex brizoides, С pendula, С. remota, С. strigosa, Fraxinus angustifolia, Impatiens noli-tangere, Padus avium, Populus x canescens, Ribes rubrum, Ulmus laevis, Viburnum opulus, Vitis sylvestris stb. Mivel a baranyai Dráva-sík Magyarország legdélibb fekvésű síksága, továbbá Dél-Dunántúl flóravidékének (Praeillyricum) több tájegységével is (Belső-Somogy, Zselic, Mecsek, Baranyai-dombság, Villányi-hegység) közvetlenül érintkezik, ezért gyertyános-tölgyesei némi szubmediterrán jelleget is mutatnak. Ilyen szebmediterrán jellegű fajok a következők: Carex strigosa, Helleborus dumetorum, H. odorus, Carex strigosa, Knautia drymeia, Lonicera caprifolium, Polystichum setiferum, Primula vulgaris, Ruscus aculeatus, R. hypoglossum, Tamus communis, Tilia tomentosa. E növények az egyéb síkvidéki kemény faligetekből többnyire hiányoznak (KEVEY 2006a). A fentiekből kitűnik, hogy a baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyeseinek (CircaeoCarpinetum) faji összetétele a tölgy-kőris-szil ligetekéhez (Fraxino pannonicaeUlmetum) hasonlít. A karakterfajok csoportrészesedése és csoporttömege azonban a két asszociációban másként alakul. Még nagyobb különbségeket kapunk ha a karakterfajok arányát nem az 50-50, hanem a tipikusnak tartott 25-25 cönológiai felvételnél vizsgáljuk meg. E téren figyelemre méltó az, hogy a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben lényegesen magasabb a ligeterdei (Salicetea purpureae s.l., Alnion incanae) elemek, az ártéri ruderáliák (Galio-Urticetea s.l.), valamint a társulásközömbös (Indifferens) és tájidegen (Adventivá) fajok aránya. A mezofil lomberdei növények (Fagetalia), a száraz tölgyesek elemei (Quercetea pubescentis-petraeae), továbbá egyes szubmediterrán szüntaxonok (Aremonio-Fágion, Quercion farnettó) fajai ezzel szemben a gyertyános-tölgyesekben mutatnak magasabb arányt (2-3. táblázat, 1-6. ábra). Amennyiben cluster-analízissel megvizsgáljuk az 50-50 cönológiai felvételt, a dendrogramon ugyan megfigyelhető néhány kisebb és homogénnak mondható csoport, de a gyertyános-tölgyesek nem választhatók el a tölgy-kőris-szil ligetektől (7. ábra). Ezzel szemben ha a 25-25 "tipikus"-nak tartott felvételen végezzük el ezt az elemzést, két jól elkülönülő csoportot kapunk (8. ábra). Mivel az ártéri gyertyános-tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligeterdők egymással rokon társulások, s közöttük számos átmeneti jellegű állomány is létezik, ezért nehéz találni differenciális fajokat is, amelyekkel a két asszociáció egymástól elkülöníthető. Erre leg-