Ábrahám Levente: Szünbiológiai tanulmányok - Natura Somogyoensis 10. (Kaposvár, 2007)

Kevey Balázs: A baranyai Dráva-sík tölgy-koris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963) - Hardwood gallery forests of the floodplains of the Dráva river in Baranya, SW. Hungary

KEVEY В.: TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETERDŐK 33 sen a tölgy-kőris-szil ligetek kevésbé tipikus felvételein látszik, amelyekben kevesebb a ligeterdei {Salicetea purpureae s.L, Alnion incanae) és több a mezofil lomberdei {Fagetalia) elem, mint a tipikusabb állományokban (1-3. ábra). A két asszociáció elkülönítését a vízrendezések (árvízvédelmi töltések, lecsapoló árkok) tovább nehezítették, ugyanis a tölgy-kőris-szil ligetek ma már nem, vagy csak ritkán kerülnek elárasztásra, talajvízszintjük mélyebbre esett, ezáltal faji összetételük a gyertyános-tölgyesekéhez vált hasonlóvá. Kivételt ez alól csak néhány hullámtéri állomány képez (Drávakeresztúr „Lóka", „Zokoga"; Kisszentmárton „Ataki-erdő"). A legtöbbször azonban megfigyelhető, hogy a tölgy-kőris-szil ligetek kb. egy méterrel alacsonyabban fekszenek**, mint a gyertyános-tölgyesek, s ez magyarázatot ad arra, hogy állományaikban mért van több Salicetea purpureae s.l. és Alnion incanae, valamint kevesebb Fagetalia elem. A két aszszociáció kapcsolatát a baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyeseiről készült cikkemben fejtem ki részletesen. A baranyai Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeteiben feltűnő a gyertyán (Carpinus betulus) gyakorisága, amely szálanként még a tipikus állományokban is jelen van. E jelenség magyarázata abban keresendő, hogy a Dráva-sík - a többi alföldi tájakhoz képest - több csapadékot kap. Éghajlata talán leginkább a Bereg-Szatmári-sík klímájára emlékeztet azzal a különbséggel, hogy ott a szubmediterrán hatás már nem mutatható ki. A baranyai Dráva-sík és a szomszédos somogyi Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligeterdei között igen nagy a hasonlóság. Az asszociáció karakterét adó Salicetea purpureae, Alnion incanae és Fagetalia elemek csoportrészesedése mindkét tájegységnél csaknem teljesen azonos (vö. 1-3. ábra; KEVEY 2006b: 2-3. táblázat). Ezen adatok alapján nyilvánvaló, hogy a baranyai és a somogyi Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeterdei ugyanazon aszszociációhoz (Fraxino pannonicae-Ulmetum) tartoznak, s állományai nem azonosíthatók a dél-dunántúli (főleg Belső-Somogy és Zselic) Knautio drymeiae-Ulmetum BORHIDI et KEVEY 1996 nevű keményfaligettel. Mindez megerősíti azt a gondolatot is, hogy a Dráva-sík flórajárása (Dravense) nyugaton Drávatamási és Darány közelében nem ér véget, hanem a - dombvidéki tájak közé ékelődve - egészen Gyékényes és Őrtilos térségéig hatol (vö. BOROS 1924; SIMON 1967; KEVEY 2002). A baranyai Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeteinek helye a növénytársulások rendszerében az alábbi módon vázolható: Divízió: Querco-Fagea JAKUCS 1967 Osztály: Querco-Fagetea BR.-BL. et VLIEGER in VLIEGER 1937 em. BORHIDI in BORHIDI et KEVEY 1996 Rend: Fagetalia sylvaticae PAWÍOWSKI in PAWIOWSKI et al. 1928 Csoport: Alnion incanae PawIowski in PAWÍOWSKI et al. 1928 Alcsoport: Ulmenion OBERD. 1953 Társulás: Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in ASZÓD 1935 corr. Soó 1963 Természetvédelmi vonatkozások A Dráva-ártér somogyi szakaszának tölgy-kőris-szil ligetei sok hegyvidéki és néhány szubmediterrán jellegű növényfaj számára nyújtanak menedéket. Mivel a síkvidéki tölgy-kőris-szil ligetek igen megfogyatkoztak, örvendetes, hogy e tájon viszonylag több állományuk is megtalálható. Szubmontán elemei (pl. Allium ursinum, Asarum europaeum, Galeobdolon luteum, Lathraea squamaria, Mercurialis perennis, Veronica **Korábbi cikkemben (KEVEY 2006b) elírás történt, ugyanis ott tévedésből úgy írtam, hogy „magasabban fekszenek"