Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Pinke Gyula - Pál Róbert: Somogy szántóföldi gyomvegetációja - Arable weed vegetation of Somogy region

Natura Somogyiensis 9 63-78 Kaposvár, 2006 Somogy szántóföldi gyomvegetációja ÍPINKE GYULA & 2

PÁL RÓBERT 'Department of Botany, University of West Hungary, Faculty of Agricultural and Food Sciences, H-9200 Mosonmagyaróvár Vár 2., Hungary, e-mail: pinkegy@mtk.nyme.hu 2

Adaptation-Biology Research Group, Department of Botany, Faculty of Natural Sciences, University of Pécs, H-7624 Pécs Ifjúság u. 6. Hungary PINKE, GY. & PÁL, R.: Arable weed vegetation of Somogy region. Abstract: This paper describes the weed communities of Somogy region based on 159 phytosociological records. The following units have been distinguished: Camelino microcarpae-Anthemidetum austriacae, Aphano arvensis-Matricarietum chamomillae and Spergulo arvensis-Anthemidetum ruthenicae as summerassociations, Stachyo annuae-Setarietum pumilae, Echinochloo-Setarietum pumilae, Digitario-Setarietum pumilae and Trifolium arvense-Ambrosia artemisiifolia-commumty as autumn-associations. Keywords: phytosociology, Stellarietea mediae, Hungary Bevezetés Somogy a szántóföldi gyomnövények vonatkozásában kiemelt jelentőségű. Délnyugati határjellege miatt sok dél felől érkező adventiv faj itt éri el először az országot, valamint sajátos éghajlati és edafikus viszonyai különleges gyomnövények számára biztosítanak élőhelyet. Innen indult hazai hódító útjára pl. az Ambrosia artemisiifolia (BOROS 1936, PRISZTER 1960), és napjainkban is számos terjedőben lévő gyomnövény - elsőként Somogyban - már kiterjedt populációkkal rendelkezik. Ilyenek pl. a Cyperus esculentus (DANCZA et al. 2004), a Hypericum mutilum (PFEIFFER és MOLNÁR 2002), a Panicum dichotomiflorum (CSIKY et al. 2004, PÁL és PINKE 2005) valamint az Anthoxanthum puelii (PINKE et al. 2006). Ez a dolgozat azonban nem a káros gyomnövények terjedésének veszélyére figyelmeztet, és nem növényvédelmi szempontból tárgyalja a sok gondot okozó fajok térfoglalását, hanem klasszikus cönológiai módszereken alapuló felvételezések eredményeként bemutatja a somogyi szántóföldek jellemző vegetációegységeit. Sajnos ilyen jellegű vizsgálatok a múltban nem történtek, így a korábbi felvételekkel való összevetésre és esetleges trendek tanulmányozására nem kerülhet sor. Ez a dolgozat egyfajta leltárt mutat be a somogyi szántóföldek 21. század eleji vegetációtípusairól.