Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Csiky János - Oláh Emőke: A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája - The Red List of Nanocyperion like species in Dráva Plain (South Hungary)

Natura Somogyiensis 9 5-26 Kaposvár, 2006 A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája CSIKY JÁNOS & OLÁH EMŐKE University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Biology, Department of Plant Taxonomy and Geobotany., H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. Hungary, e-mail: moon@ttk.pte.hu

, zez@freemail.hu CSIKY, J. & OLÁH, E.: The Red List of Nanocyperion like species in Dráva Plain (South Hungary). Abstract: The systematic reveal of the Drava Plain's flora has been started in the last years. In the course of these investigations the description of the Nanocyperion flora and vegetation was completed from the area, which has been shaped by human activity (e.g. segetal fields with inland water, meadows, pastures, ponds, wayside pools). This paper presents distribution of 29 Nanocyperion like species of vascular plants in the cartogramme grid system developed by NIKFELD (1971) and adopted for Hungary by KIRÁLY & HORVÁTH (2000). Some of the plants (8) are protected. Alisma gramineum and Scirpus radicans are regionally extinct (RE) species (their last observation are older than 40 years). The risk categories (RE, CR, EN, VU, NT, LC, DD) follow the new IUCN proposal (IUCN 2001). As rarity, population dynamics are scale dependent marks of a species, the IUCN risk categories were considered according to the spatial scale of the Hungarian flora mapping raster grid system (Király 2005) in this work (1 grid = 1 locality). The species under legal protection were indicated in accordance with the last valid Hungarian list (13/2001. (V. 9.) KöM г.). Keywords: Nanocyperion, threatened species, IUCN, flora mapping, segetal fields, Hungary Bevezetés A hazánk déli határvidékét képező Drávamenti-síkság egyike Magyarország legnagyobb nedves síkságainak. Növényföldrajzi szempontból a terület az Alföld (Eupannonicum) flóravidékének, dél-alföldi (Titelicum) flórajárásába tartozik (Soó 1964). KEVEY (2002) és JUHÁSZ (2004) a Dráva menti síkság baranyai és somogyi szakaszát egységes flórajárásként értelmezi, s a területet Dravense néven említi. A Drávamenti-síkságot több kistáj is alkotja: a Dráva-sík, a Fekete-víz síkja és a Nyárád-Harkányi-sík, amely ENy felé dombláb-felszínbe megy át. A terület lehatárolását illetően a kutatók véleménye eltérő. A Belső-Somogy, Dél-Zselic, Dél-Baranyaidombság, Mohácsi-sík közé zárható területet minden nagyobb munkában másképp nevezték meg, és határait különbözőképpen definiálták (HORVÁT 1942, KEVEY 2002). Jelen munkában a vizsgált területet a következő módon határoltuk le. A D-i, DNy-i határvonalat az országhatár mentén húztuk meg, bár a természeti adottságok a folyótól D-re is hasonlóak. A Dráva-sík nagy része Baranya megyéhez tartozik, csak kis része nyugaton tartozik Somogy megyéhez. Ezért Ny-felé - a Belső-Somogy területét jól ismerő kutatókkal egyeztetve (JUHÁSZ 2005, PFEIFFER ex verb.) - az Istvándi, Darány, Drávagárdony vonal mentén húztuk meg a határt. Északon, a Zselic hegylába mentén a 120 m-es, míg a Villányi-hegység D-i előterében a 100 m-es tszf-i magasságot tekinttet-