Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Kevey Balázs. - Tóth Viktória: A Baranyai-Dráva-sík fehér nyárligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996) - Poplar gallery forests (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996) of Dráva Plain in Baranya county (SW Hungary)

KEVEY В. & TÓTH V.: A BARANYAI-DRÁVA-SÍK FEHÉR NYÁRLIGETEI 49 sylvestris is. A cserjeszint fejlett, borítottsága 50-80%, míg a 4-5 métert is elérheti. Fő tömegét a Cornus sanguinea képezi, de néhol gyakori lehet a Sambucus nigra és a Cory lus avellana. Jellemző még a Rubus caesius helyenkénti nagyobb tömege. Változóan fejlett a gyepszint, amelynek borítottsága 40-90%. Fáciesképző lehet az Aegopodium podagraria, az Equisetum hyemale, a Ficaria verna, és az Impatiens nolitangere. Helyenként viszonylag nagyobb foltokat képezhet az Anemone ranunculoides, a Galanthus nivalis, a Glechoma hederacea és a Viola cyanea. A degradáltabb helyeken nagyobb tömegben fordulhat elő a Galium aparine, a Stellaria media és az Urtica dioica. Fajkombináció Mivel a fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) némi átmenetet képeznek a puha- és keményfás ligeterdők között (vö. KEVEY 1993a, 1993b, 2006), ezért aljnövényzetükben már kisebb szerepet játszanak a mocsári elemek (Cypero-Phragmitea S.I.: 2,9%>), mint a fekete nyárligetekben (Carduo crispi-Populetum nigrae) és a fehér fűzligetekben (Leucojo aestivi-Salicetum albae), de a puhafaligetek (Salicion albae: 7,9%>) elemei e társulásban is meghatározóak. Ezzel ellentétben a fehér nyárligetekben már nagyobb számmal jelennek meg a keményfaligetek (Alnion incanae: 15,1%») és a mezofil lomberdők (Fagetalia: 11,5%), karakterfajai, melyek a tölgy-kőris-szil ligetekben (Fraxino pannonicae-Ulmetum) és a síksági gyertyános-tölgyesekben (CircaeoCarpinetum) mutatják a legnagyobb csoportrészesedést (KEVEY 2006). A Dráva árterén végzett felméréseink szerint a fehér nyárligetekből a következő nagyobb állandóságú növények kerültek elő: Konstans fajok (K V): Angelica sylvestris, Brachypodium sylvaticum, Chaerophyllum temulum, Circaea lutetiana, Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Cucubalus baccifer, Euonymus europaea, Ficaria verna, Galeopsis speciosa, Galium aparine, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Humulus lupulus, Lysimachia nummularia, Moehringia trinervia, Poa triviális, Populus alba, Quercus robur, Rubus caesius, Sambucus nigra, Solidago gigantea, Stellaria media, Symphytum officinale, Urtica dioica. Szubkonstans fajok (К TV): Alliariapetiolata, Iris pseudacorus, Physalis alkekengi, Robiniapseudo-acacia, Torilis japonica, Ulmus laevis, Ulmus minor, Viola sylvestris. Akcesszórikus fajok (К III): Aethusa cynapium, Arctium lappa, Cardamine impatiens, Carex gracilis, Carex remota, Carpesium abrotanoides, Cephalaria pilosa, Chelidonium majus, Dryopteris filix-mas, Echinocystis lobata, Equisetum hyemale, Fallopia dumetorum, Festuca gigantea, Geranium robertianum, Myosoton auqaticum, Paris quadrifolia, Rumex sanguineus, Salix alba, Stenactis annua, Veronica hederifolia, Viburnum opulus, Viola cyanea, Vitis vulpina. A Dráva menti fehér nyárligetek - délies fekvésüknél fogva - némi szubmediterrán jelleget mutatnak. Ilyen jellegű fajok a következők: Carex strigosa, Carpesium abrotanoides, Fritillaria meleagris, Lonicera caprifolium, Peucedanum verticillare, Tamus communis (utóbbi két faj egy kevésbé tipikus, a tölgy-kőris-szil ligetekhez közeledő állományból került elő). E növények a szigetközi állományokból hiányoznak (KEVEY 1993a, 1993b; 2006). Diszkusszió A 20 cönológiai felvétel elemzési eredményei azt mutatják, hogy a Dráva-ártér fehér nyárligeteinek faji összetétele igen hasonlít a hazai Duna-ártéren (Szigetköz, Csepelsziget, Sárköz, Mohácsi-sziget) előforduló állományokhoz (vö. KEVEY 1993a, 1993b, 2006; KEVEY és HUSZÁR 1999). Ezt bizonyítja a közös konstans fajok nagy száma,