Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Dénes Andrea - Ortmanné Ajkai Adrienn: A Dráva baranyai holtágai 2. Vegetáció-térképek - Oxbow lakes of river Drava in Baranya county (South Hungary) 2. Vegetation maps

34 NATURA SOMOGYIENSIS Hótedra (Gordisa): Keleti partján keskeny, elsősorban rekettye füzes, kisebb részben nádas sáv szegélyezi, míg nyugati partján szélesebb, és változatos természetes növényzet él. A nádas társulások {Phragmitetum communis, Glycerietum maximae) és a fűzláp {Calamagrostio-Salicetum cinereaé) mellett itt található a Dráva-mente egyetlen, nagyobb területű ingóláp társulása {Thelypteridi-Typhetum angustifoliaé). A nádast és az ingólápot szinte végig fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) hínára övezi. Hínárvegetációjának további gyakori fajai: Lemna minor, L. trisulca, Hydrocharis morsus-ranae, Spirodela polyrhiza, Salvinia natans, Ceratophyllum demersum, Utricularia vulgaris, Nuphar lutea, de előfordul Trapa natans is. Különlegesség az egyelőre csak innen ismert Fontynalis antipyretics, moha. Sajnos szinte teljesen szántókkal határolt, partján csak kisebb fehér fűzliget és cserjesáv választja el a kultúrtájtól (8. ábra). Mattyi-tó (Gordisa): Kiépített, egyik legintenzívebben horgászott holtág a Dráva mentén. Északkeleti, rendszeresen kaszált és kotort partját kivéve, nádas {Phragmitetum communis) és lápi fajok nélküli rekettye füzes (Salicetum eineraeae) szegélyezi. Kaszált partján kálmos {Acorus calamus) él elég nagy számban. Ezen kívül gazdag hínárnövényzete van, melynek leglátványosabb tagja a tündérfátyol {Nymphoides peltata). Előfordul még vízitök {Nuphar lutea) és a hínárnövények szinte minden holtágban előforduló fajai: Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Salvinia natans, Utricularia vulgaris, Ceratophyllum demersum, Ceratophyllum submersum (9. ábra). Összefoglalás A Dráva-sík legfiatalabb és egyben legnagyobb, nyíltvizü holtmedrei a Dráva szabályozása során, a nagy kanyarulatok levágásával mesterségesen keletkeztek. A 8 nagy baranyai holtág (Mrtvica, Felsőszentmárton határában; Bresztik, Vájás-tó, Zalátai Ó-Dráva Drávasztára határában; Fekete-tó Zaláta határában; Piskói-tó (Versági-tó) Piskó határában; valamint a Hótedra és a Mattyi-tó Gordisa határában) vegetáció-térképét 2000ben, légifotók felhasználásával készítettük. A fátlan növénytársulások közül, nyíltvízi, úszó- lebegő- és gyökerező hínártársulások nagy száma jellemző a területen. A holtágak gyorsabban töltődő, konkáv oldalait széles nádas társulások szegélyezik, közülük kiemelendő a lápi jellegeket mutató tőzegpáfrányos nádas {Phragmitetum communis thelypteridetosum palustris). Szinte mindenhol előfordul fűzliget {Leucojo aestiviSalicetum albae), és néhol kisebb nyárliget is a térképezett területeken. A lápi, fás társulások közül, fűzláp {Calamagrostio-Salicetum einer aeae) vagy lápi jellegeket is mutató rekettye füzes kíséri a holtágak mélyebb, konvex oldalát, de a konkáv oldalak nádas övében is nagy területeket foglalhat el. A Dráva-mente egyetlen, nagyobb területű ingóláp társulása {Thelypteridi-Typhetum angustifoliaé) található a Hótedrában. Szinte mindegyik térképezett holtágnál hiányzik a természetes növényzetű védőzóna, szántóföldekkel sokszor közvetlenül érintkeznek, és sajnos a legtöbb holtág horgásztó, annak minden terhelő hatásával.